Századok – 1932
Szemle - Schaafhausen F. W.: Der Durchbruch des deutschen Geistes im Mittelalter. Von der Gotik bis zur Reformation. Ism.: Váczy Péter 114
114 SZEMLE. rendszerezi. Felfogás és feldolgozás szempontjából érdemes összehasonlítani Edouard Schneider hasonló célú, szintén modern tudományos eredményeken felépülő munkájával (Les Heures Bénédictines, magyarul : Néhány óra a bencések között, Budapest, 1927). Schneider műve talán közvetlenebb és vonzóbb, de az anyag terjedelmét, módszeres, kritikai feldolgozását illetőleg az elsőség Szalayé. Á bencésrend további történetét természetesen csak a lehető legrövidebbre összevonva adja, de még itt is talál módot az Acta Sanctorum egy eddig figyelmen kívül hagyott érdekes magyar kultúrtörténeti adatának : Szigfrid garamszentbenedeki apát 1345-i gersteni látogatásának az ismertetésére. Tóth László. Balon!] Albin: Pannónia ős kereszténysége l. Történeti rész. Szent István Könyvek, 102. sz. Budapest 1932. 164 1. A pannóniai kereszténység történetét tárgyalja B., a legrégibb időktől kezdve a római uralom bukásáig. Nem tárgyalja azonban a régi Pannóniának azon részeit, amelyek a történelmi Magyarország határain kívül esnek. így leesik többek között Poetovio, Emona és Vindobona is, aínely városok, mint kereskedelmi csomópontok, igen nagy szerepet játszottak az akkori idők kultúrtörténetében. Itt-ott nem is tudja B. elkerülni, hogy önkényesen megszabott határait túl ne lépje és egy-egy olyan adatra ne hivatkozzék, amely erre az utóbbi területre vonatkozik. Figyelmen kívül hagyja a régészeti leleteket is; így tehát nem maradnak más forrásai, mint az egyes vértanukra vonatkozó feljegyzések, az Acta Sanctorum, egyházi naptárak, az egyházi írók egyes megjegyzései, stb. Könyve tehát nem más, mint pannóniai „Szentek Élete" és az itteni keresztény élet általános leírása, (Annyira általános, hogy alig lehet valami különbséget tenni közte és a Rómában élt régi keresztények életének közismert leírásai között, noha kétségtelen, hogy a nagy világváros és a meglehetősen félreeső provincia keresztényei nem élhettek azonos külső körülmények között, tehát ugyanolyan módon sem.) A könyvet mindenesetre csak mint a művelt nagyközönség számára alkalmas bevezetést és rövid összefoglalást lehet tekinteni ; a szakember is talál ugvan benne számos irodalmi utalást, de B.-nek kellőleg meg nem alapozott tudományos megállapításait nem használhatja fel alapos kritika nélkül. Egyes megállapításai feltétlenül tévesek, vagy önkényesek ; így pl. (16. 1. 4. jegyzet) : „Az őslakó illírek utódai a mai albánok." Ezzel szemben a valóság az, hogy ez az egyre nagyobb irodalmat felölelő kérdés még ma is teljesen eldöntetlen. Nem érthetünk egyet a „forte', szó magyarázatával Marcus Aurelius levelében (27. 1.), amelyet a keresztények sem foghattak fel „éppen" értelemben, mert hiszen ugyanazt a latin nyelvet beszélték, mint amelyet a pogány rómaiak is. Minden tudományos alapot nélkülöz a Mitrovica helynévnek kétféle, szláv (42. 1.) és magyar (64. 1.) származtatása. A 137. l.-on Nummius Quintus és Amelia Irene nevénél ugyanezt a módszert találjuk ; azonban itt már mint bevallott szimbolikát. Gronovszky Iván. Schaafhausen, F. W. Der Durclibruch (les deutseben Geistes im Mittelalter.Von der Gotik bis zur Reformation. (Jena, Eugen Diederichs Verl. 1931. 272. 8°.) A könyv címe tulajdonképen nem találó. Azt várjuk, hogy a szerző a középkor életformáiban a német szellem jelentkezéseit kutatja, azt a sajátos német jelleget, amelyet más országban hiába keresnénk. Könyvét büszkén „szellemtörténetnek"
