Századok – 1931

Történeti irodalom - Bechtel Heinrich: Wirtschaftsstiel des deutschen Spätmittelalters. Ism.: Lederer Emma 313

történeti irodalom. 3 IS Bechtel, Heinrich: Wirtschaftsstil des deutschen Spätmittelalters. Der Ausdruck der Lebensform in Wirtschaft, Gesellschaftsaufbau und Kunst von 1350 bis 1500. München und Leipzig 1930. Duncker ώ Humblot. 368 1. A XIX. század vége a tudományok módszerének történetében nevezetes fordulópontot jelent. Ekkor született meg Dilthey és Rickert műveiben a „szellemtudományok" módszere. A XlX. század természettudományos gondolkozásával való szakítást és az ú. n. humanista tudományok számára új és tágabb látókör megnyílását jelenti ez. A történettudományban is, mely eddig szintén erősen a természettudományos gondolkozás hatása alatt állott, amelyben a szélsőséges törvényszerűségek megállapítása szintén nagyobbára a természettudományi törvények mintájára történt (pl. Lamprecht, Breysig stb.), most a szellemtörténeti módszer kezd felülkerekedni. A gazdaságtörténetet is mintegy a szellemtörténet függvényének kezdik tekinteni és Werner Sombart, de még sokkal inkább Ernst Troeltsch és Max Weber, a szellemi erőknek a gazdasági életben döntő szerepet tulajdonítanak. Legújabban a szellemtudományi gondolkozás már nemcsak a gazdaságtörténet, hanem a nemzetgazdaságtan területére is átcsapott, mióta Othmar Spann, a bécsi egyetem tudós professzora, a maga univerzalizmustanát megteremtve, a nemzetgazdaságtant a szellemtudományok közé sorozza. A gazdaságtörténetben így a „szellemtudomány", „szellemtörténet" sokszor rosszul értelmezett jelszavai két táborra szakadást idéztek elő, a régibb „pozitivistának, materialistának" kikiáltott módszer és az újabb tan hívei között. Jellemző arra a hatásra, amelyet a szélsőséges szellemtudományi módszer, az univerzalizmustan, a legképzettebb főkre is gyakorolt, Dopsch legújabb munkája (Naturalwirtschaft und Geldwirtschaft 1930), amelyet a Spann-hívek nagy elismeréssel, mondhatnók üdvrivalgással fogadtak.1 Ennek a szellemtudományi iránynak egyik legjellemzőbb, de egyúttal legkiválóbb képviselője Heinrich Bechtel könyve. Bechtel, aki magát a szellemtudományi módszer, sőt Spann követőjének vallja,2 a késő középkori gazdasági élet kitűnő ismerője. A rendelkezésére álló, jórészt ugyan értékes tanulmányokban már feldolgozott anyagot, szépen csoportosítva adja elő. A késő középkori kereskedelem és ipar formai átalakulását az egyes kereskedelmi, illetve iparágakat vizsgálva mutatja ki. 1 így D. W. Andreae : Einführung in die Grundgedanken der universalistischen Geldlehre (442. 1.). 2 Wir nehmen also bei unserer Betrachtung den Gesichtspunkt des Universalismus hierin als gültig an (9. 1.). Ugyanígy 25. L és másutt.