Századok – 1931

Történeti irodalom - Kraus I. B.: Scholastik; Puritanismus und Kapitalismus. Ism.: Lederer Emma 310

310 történeti irodalom. 310 formáit : az őstermelést, az ipart, a kereskedelmet, a pénz, hitel és forgalom viszonyait. Nincs itt szó többé a társadalmi osztályok és az állami gépezet mozgató erőiről, hanem közgazdasági alapon felfektetett hatalmas kataszterről. Nyilvánvaló, hogy ilyen célkitűzés mellett az államnak a gazdaságra gyakorolt hatásáról alig emlékezik meg. Hogy a merkantilizmus korával mostohán bánik el. Hogy az állami pénzügyeknek egyetlenegy fejezetet sem szentel. A merkantilizmus korának ábrázolása az állami élet és gazdasági élet egymásrahatásának története nélkül bajosan képzelhető el. A programra tehát egy egész kor mélyebb megértésének útját állja. Közgazdasági beállítottságából folyik továbbá, hogy a gazdasági életet nem mozgásában szemlélteti, hanem egy-egy kor keresztmetszete gyanánt, sztatikusan. Nagyarányú felvételt ad a gazdasági jelenségekről, ahelyett, hogy e jelenségek kialakulásával behatóan foglalkoznék. Ε ponton kétségtelenül a történeti megértés rovására megy, hogy a gazdasági élet mozgató erői között a szellemi, eszmei áramlatokat kirekeszti vizsgálódásai köréből. Nem lehet a gazdasági állapotokat elvonatkoztatni az embertől, aki ezeket végeredményben létrehozta. A gazdasági ember azonban Kulischer programmjában nem talál megértésre. Morális tépelődései, gondolatai a dolgos élet értelméről, a haszonról, a gazdagodásról, mindezek alakítólag közrehatnak a gazdasági élet kiformálódásában. Kulischer tökéletesen tájékoztat a gazdasági élet tényeiről, ám a tények már eredmények; élettelen formák az ember nélkül, aki azokat kigondolta és megvalósította. Bizonyos, hogy a gazdaságtörténeti kutatást ki kellett végre szabadítani az alkotmánytörténet gyámkodása alól. Fonák eljárás, ha a gazdaságtörténet nem a közgazdaságtan, hanem idegen tudományszak fogalmai után igazodik. De ebből még nem következik, hogy a gazdaságtörténész légüres térben kísérletezzen közgazdaságtani képletek szerint, s megfeledkezzék a gazdasági élet egyéb, nem-gazdasági tényezőiről. A kapitalizmus szelleméről kell annyit tudni végtére az olvasónak, mint a kapitalizmus termelési formáiról. Kulischer a XIX. század közgazdasági eszméiről nem akar tudomást venni, oly hiba, amiért nehezen kárpótolhat nagy tudása, olvasottsága, s az a biztos, józan judicium, amivel megrajzolja ennek a XIX. századnak gazdasági organizmusát. Az a nemes konzervatizmus, ami az anyag válogatásában vezeti, arra képesíti őt, hogy a legellentétesebb nézetek között éppen a jó kézikönyv erényeinek megfelelően járjon el : mindig rábukkan az arany középútra. Váczy Péter. Kraus, J. B., S. J.: Scholastik, Pnritanismus und Kapitalismus. Eine vergleichende dogmengeschichtliche Übergangsstudie. (München und Leipzig 1930. Duncker <fc Humblot. 329 1.) A kapitalizmusnak ma oly gyakran emlegetett válsága a közgazdaságilag képzett főket már évek óta igen komolyan