Századok – 1931

Történeti irodalom - Kraus I. B.: Scholastik; Puritanismus und Kapitalismus. Ism.: Lederer Emma 310

történeti irodalom. 311 «érdekelte. Ez egyik oka annak, hogy a kapitalisztikus gazdálkodási rend csúcspontra, illetve lejtőre jutása, tehát a XX. század 2-ik évtizede óta egyre gyakrabban foglalkoznak, e gazdálkodási rend formai meghatározásán kívül, megszületésének körülményeivel is. Werner Sombart általánosan ismert és elterjedt munkája a modern kapitalizmusról sok igen szellemes és a lényeget megvilágító eszmén kívül azonban a kapitalizmus keletkezéséről, —véleményünk szerint, — sok helytelen megállapítást tartalmaz, így a „korai kapitalizmus'" és a „kapitalisztikus szellem" mottóinak alkalmazásával megnyitotta az utat az ú. n. szellemtörténeti gazdaságtörténészet számára : „kapitalisztikus szellemet" keresni ott is, ahol ez meg nem található. Nem térhetünk e rövid ismertetés keretein belül ki a „kapitalizmus" fogalmának vizsgálatára, de meg kell állapítanunk, hogy a legtöbb ezzel a kérdéssel foglalkozó gazdaságtörténész, amikor „korai kapitalizinus"-ról beszél, nincs teljesen tisztában azzal, hogyha a mi mai gazdasági rendszerünket kapitalizmusnak nevezzük, ennek lényegét régebbi időkben (a XVIII. század második fele, illetve a XIX. század eleje előtt) nem találhatjuk meg. Ami azelőtt volt és amit korai kapitalizmusnak neveznek, a régebbi idők, a keleti népek, az antik kor gazdasági életében a fejlett pénzgazdaság korszakában mindenkor bekövetkezett, sőt a késő középkornak pénzgazdasága rendszerben, vagy mondjuk „szellemben" sem tér lényegesen el ettől. Kraus, J. B. könyvét azért kell örömmel üdvözölnünk, mert ebben a káoszban, amely a korai kapitalizmus és kapitalisztikus szellem körül támadt, némi rendet igyekszik teremtem. Kraus könyvét „dogmatörténeti tanulmánynak" nevezi ugyan, de sokkal több gazdaságtörténeti megértéssel fog a dolgok vizsgálatába, mint sok „szellemtörténész" kartársa. Jezsuita atya létére nem illethető a materialisztikus gondolkodás vádjával és a marxi „Überbau" teória alkalmazásával, mégis, amikor a kapitalisztikus szellem kialakulásának kérdésével foglalkozva, főképen Weber : „A kapitalizmus szelleme és a protestáns etika" című művének kritikáját adja, igen élesen mutat rá arra, hogy gazdaságtörténeti téren nem lehet a szellemi erők prioritását hangsúlyoznunk és nem beszélhetünk arról, hogy a protestáns etika teremtette volna meg a kapitalizmus szellemét. Kraus vizsgálja a középkori scholastikusoknak, főképen Aquinoi Szt. Tamásnak és követőinek gazdasági gondolatait és ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a középkori gazdasági teoretikusok élesen megkülönböztetik azt, ahogyan lenni kellene, a tényleges valóságtól. (A német „Seinsollen" és „Sein" kifejezések ezt a gondolatot pregnánsan fejezik ki.) Az „ahogyan lenni kellene" (Seinsollen) tulajdonképen a gazdasági élet negációja. Az igazságos érték (iustum pretium) tana kizár minden nyerészkedést, mert hiszen eszerint a kereskedő az árunak csupán anyag- ós munkaértékét követelhetné, minden üzleti haszon mellőzésével. A sokat emlegetett kamattilalom, az uzsora