Századok – 1931

Értekezések - MADZSAR IMRE: Szent Imre herceg legendája 35

42 MADZSAR IMRE. szokott formájú életrajz, mint inkább egyes képek, történetek sorozata. Hogy az időbeli egymásutánon kívül gondolati szálak is összefűzik a részeket, még látni fogjuk. A 2. és 3., valamint a 4. és 5. fejezetek tartalmuknál fogva tulajdonképen egybe volnának vonandók, azonban aránylag nagyobb terjedelmük indokolttá teszi két-két fejezetre való tagolásukat. Az egyes legendarészek tárgyát így röviden a következő öt címmel jelölhetnők: I. Szent Imre gyermekkori ájtatoskodása (1.). II. István király és fia a pannonhalmi szerzetesek között (2—3.). III. Imre herceg fogadalma (4—5.). IV. A caesareai érsek látománya (6.). V. Egy vezeklő csodás története Imre sírjánál (7.). A bevezetés számára természetes kiindulópontul, mintegy világ- és vallástörténeti háttérül kínálkozott egy oly gondolat, amelyet ily célra, bár jóval részletezőbb fogalmazásban kifejtve Szent István nagyobb legendájának szerzője is felhasznált : a megváltás ténye és a keresztény hitnek ezt követő elterjedése az egész világon. Az Isten fiának mennybemenetele után megindul az apostolok munkájával a hittérítés. Sor kerül végre a pogány magyarokra is, kiknek Szent István lett első királya és egyben apostola. Az ő érdemei és tettei oly nagyok, hogy el sem mondhatók (eius gesta sunt inenarrabilia), írja legendánk szerzője. Ezért választotta szerény képességeihez mérten, hogy a nagy király fiának erényeit ismertesse meg. Nyilvánvalóan nem értette szószerint szerzőnk, hogy „Szent István tettei el sem mondhatók", amit különben maga a valóság is megcáfolt. Első királyunk szent életéről nem is egy, hanem összesen négy legenda maradt ránk. Közülök az ú. n. kisebb és a nagyobb, de be nem fejezett életrajz eredetüket tekintve függetlenek egymástól. A Vita maior-t befejezéssel látta el s egyes részekkel ki is bővítette Hartvik győri püspök, művét Kálmán királynak ajánlva. Egy későbbi, ismeretlen nevű író, kinek „fogalmazványa" a Nemzeti Múzeum könyvtárának ú. n. „pesti codex"-ében maradt ránk, beletoldotta Hartvik művébe még a Vita minor egyes részeit is és most már ez az így kibővített recensio terjedt el Hartvik püspök neve alatt.1 A felsorolt négy szerkesztés közül a két utolsónak keletkezését legendánkénál későbbre kell tennünk. Hartvik püspök is megemlékezik a görög érsek víziójáról s ezt minden 1 A. Fr. Kaindl, Studien zu den luigar. Geschichtsquellen. Wien 1894. I., II.