Századok – 1931

Értekezések - MADZSAR IMRE: Szent Imre herceg legendája 35

40 MADZSAR IMRE. véleményem szerint legalább is egy pontban túlzásba visz és merészebb föltevésre ragad. Szent Imre legendánk szerint már ifjúkorában titkos szüzességi fogadalmat tett. Nem szegült ellene atyjának, midőn ez királyi házból való hitvest keresett számára, de nejével önmegtartóztató életet foly­tatott s e szent erénye csak halála után lett nyilvánossá. Szeretném — mondja Poncelet — ha ez az értesítés közelebb­korú és hitelreméltóbb írótól származnék. Könnyen az a gyanú támadhat kritikusunk szerint, hogy a legendaíró mintája itt Imre herceg nagybátyjának és keresztatyjának, Szent (II.) "Henrik német császárnak és nejének tiszta élete volt. Annyival is inkább, mert Szent Imre halálával kapcsolat­ban a legendában egy oly csodás történet olvasható, amely­hez egészen hasonló (haud absimilis historiuncula) Szent Henrik halálának elbeszéléséhez fűződve maradt reánk. Hogyan szól e csodás történet legendánkban ? Ugyan­abban az órában, amelyben Szent Imre behunyta szemét, a palesztinai Caesarea érseke, aki papjai és népe kíséretében éppen körmenetet tartott, angyali édességű hangokat hallott a magasból és föltekintve látta, amint Szent István magyar király fiának lelkét égbe vitte az angyalok serege. Ott volt azonban a gonoszlelkek sokasága is, hogy szentünkben talán valami hibát lelve magának ragadja őt. Körülbelül ugyanabban az időben, amelyre — a XII. század első évtizedeibe — Szent Imre legendájának kelet­kezése tehető, kezdett hozzá Marsicoi Leó, a montecassinoi apátság tudós könyvtárnoka ahhoz, hogy kolostorának történetét megírja. Á nagyhírű rendház jóltevőinek sorában megemlékezik II. Henrikről is, a császárnak nejével, Kuni­gundával folytatott szűzi életéről, majd halálának egy csodás körülményére tér át. A szent császár utolsó óráit élte, mikor egy jámbor remetét a cellájába hangzó lárma zavart meg imájában. Mintha zajongó csapat vonult volna el ablaka alatt. Kitekintve siető ördögöket lát s egyet közülök meg­szólítva arról értesül, hogy a rossz szellemek a császár halottas ágyához sietnek az angyalokkal vívandó küzdelemre. A jám­bor ember parancsára ugyanez az ördög visszatérőben beszámol a történtekről. A császár erényei és bűnei egy nagy mérlegre voltak téve. melynek nyelve bizonytalanul inga­dozott mindaddig, míg a hirtelen megjelenő Szent Lőrinc vértanú egy aranykelyhet nem dobott rá a jótettek ser­penyőjére s ezzel a mérleg egyensúlyát a császár javára billentette. Szent Lőrinc merseburgi egyházában még soká mutogatták ezen a kelvhen — II. Henrik adományán —

Next

/
Oldalképek
Tartalom