Századok – 1931
Történeti irodalom - Schünemann K.: Die Entstehung des Städtewesens in Südosteuropa. Ism.: Varga Johanna 428
428 történeti irodalom. 428 Igen nagy kár, hogy szerző műve közvetlenül Hóman Bálint és Szekfű Gyula Magyar története előtt jelent meg s azt fel már nem használhatta, másfelől, hogy csak a németnyelvű magyar történeti műveket használhatta, melyekből természetesen nem lehet teljes képet kapni a magyar történeírás eredményeiről. Megérzik ez a magyarok eredetét, de még inkább a középkori magyar történetírást tárgyaló fejezetein. Innen van, hogy a német kultúra hatását és a német telepítések jelentőségét is túlbecsüli. Ami a mű legérdekesebb részét tevő reformkor (az osztrákok Vormärze) és a 48-as események megítélését illeti, itt csak hálával fogadhatjuk ideális objektivitását. Széchényiről pl. még magyar történetíró sem írhatott volna szebben ; és a szerző finom lelke megborzad, mikor a forradalom leverése utáni szörnyű ítélkezésekről szól. Itt nem menti az ifjú fejedelmet sem : „Megrázó elképzelni, hogy egy 19 éves uralkodó arra az elhatározásra juthatott, hogy vérengzéssel és halálítéletekkel alapozza meg hatalmát." Történetkutatóra talán legértékesebb része a műnek szinte tökéletesnek mondható bibliográfiája. Csak aki maga is dolgozott ezen a téren, tudja kellőkép méltányolni Uhlirz Matild hatalmas teljesítményét. Igen használhatóvá teszi a könyvet az a beosztás, hogy a főbb események a betűtípussal is kiemelt külön fejezetekben vannak tömörítve, míg a részletesebb előadás jegyzetekbe kerül. A jegyzetek nem csupán könyvcímek, hanem tájékoztatók egy-egy probléma jelen állásáról, a kutatás számára igen használhatóan összefoglalva. Kívánatos volna, hogy Uhlirz Matild kitűnő munkája nálunk szélesebb körökben is ismertebb legyen. Mert a magyar ember műveltségéhez hozzátartozik a német birodalom, Itália, Anglia s talán még Franciaország történetének ismerete ; a szomszédos Ausztriáról (s Csehországról) azonban aránylag igen keveset tudunk. Ausztria és Csehország történetét olvasva a művelt magyar maga is rájönne a hasonlóságokra *s kölcsönhatásokra, a mi és szomszédaink története között, ami végeredményben a magunk önálló vonásainak megismerésére vezet. Bartoniek Emma, Schünemann, Ii.: Die Entstehung des Städtewesens in Südosteuropa. Südosteuropäische Bibliothek. I. Band. Breslau u. Oppeln. Pribatsch's Buchhandlung. Ë. n. 8°, 149 1. Helytörténeti kutatásunk néhány példát kivéve még nem becsüli meg a városalaprajzokat, mint forrásokat olyan mértékben, ahogyan azt megérdemelnék az elérhető eredményeknél fogva. A kellő értékelés hiányának egyik oka talán az, hogy még nincsenek mintaszerű feldolgozásaink. Olyan tanulmányok, amelyekből mindenki láthatná, hogyan lehet az alaprajzokat úgy felhasználni, hogy vizsgálatukból necsak szűkkörű topográfiai megállapítások következzenek,1 hanem az egész városi fejlődést megvilágító hipotézisek. 1 Mint pl. Ortvay T.: Pozsony város utcái és terei. 1905.