Századok – 1931
Történeti irodalom - Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes közjogi iránya? (L. Az Eckhart-vita.)
Történeti irodalom. Az Eckhart-vita. A háború óta kevés tudományos munka vert fel olyan nagy port, mint Eckhart Ferencnek ,,A magyar történetírás új útjaiban megjelent tanulmánya. Történetírók körében nem keltett különösebb ellenmondást, annak jeléül, hogy megállapításai sok esetben csak a már kialakult felfogást tükrözik vissza, vagy korábbi kutatások folyamán fokozatosan kifejlődött módszer alkalmazását jelentik a' jogtörténeti jelenségek vizsgálatánál. Annál hevesebben szállottak azonban szembe állításaival a jogtudomány művelői és az ú. n. nemzeti közvéleményre hivatkozó politikusok. Szinte egész kis vitairodalom támadt így, amelyhez a napi sajtó is sietett hozzájárulni. Ma, amikor a szenvedély hullámai elültek, nem látszik feleslegesnek szétnézni e vitairodalom termékei között, hogy megállapíthassuk, vájjon egy tudományos munka eredményei, ha azok ellenkeznek a laikus közfelfogással, milyen lelki akadályokra találnak s ezek az akadályok milyen kulturális állapot következményei. Eckhart tanulmánya bizonyára nem olyan remekmű, amelynek minden mondata hosszas részletkutatások megdönthetetlen eredménye. Az egész gyűjteményes munka céljának megfelelően ő is csak tájékoztatni akarta a történelem és haladás iránt egyaránt fogékony közönséget, hogy a maga stúdiumaiban milyen feladatok megoldása volna a legsürgősebb, milyen elhanyagolt területekkel kellene foglalkozni s egyúttal illusztráló példákat említett fel, hogy újabb módszer alkalmazásával, újabb szempontok érvényesítésével rég ismert vagy tévesen ismert tények, fejlődésvonalak — pontosabb analízis nélkül is — milyen más megvilágításban tűnnek fel. Programmadás volt a célja s e tekintetben még nagy mérsékletet is tanúsított. Nem lépett fel ugyanis valami új teóriával s nem próbálta a jog- és alkotmánytörténet valamennyi jelenségét ennek Procrustes-ágyába belekényszeríteni. Módszere, az ú. n. szellemtörténeti módszer, új ugyan, ez azonban nem teórián, elképzelésen nyugszik, hanem külföldön kipróbált elvek alkalmazásán, másrészt pedig ezt a módszert nem is alkalmazza mindenütt, hanem sokszor megelégszik a közvetlenebb okok feltüntetésével. Köznapi nyelven úgy mondhatnók, hogy a tanulmány a szellemtörténeti részek mellett éppen nem hanyagolja el a ma egyesek által bizonyos megvetéssel emlegetett „pozitivista" szempontokat sem. Szerintünk Eckhart tanulmányának egyik értéke éppen a szellemtörténeti és pozitivista irányok összekapcsolása. Kifogások Ι