Századok – 1931

Értekezések - JÁNOSSY DÉNES: Az osztrák-magyar monarchia háborús felelőssége 387

az osztrák-maoyab monarchia háborús felelőssége. 391 a központi hatalmak számára Vilmos császár energikus beavatkozása ellenére is nemcsak hogy elveszett, hanem leplezetlen erdélyi aspirációi által a monarchiának nyíltan ellenségévé vált.1 Pedig a Romániában tapasztalt monarchiaellenes közhangulat még csak kisebbik bajnak volt mondható Szerbia aggresszív magatartásával szemben. A boszniai annexió után Szerbia forrongó vulkánhoz hasonlított, ahol egymást érték a monarchiaellenes tüntető felvonulások és sajtókirohanások. A társadalmi extázis hatása alatt a szerb hivatalos politika is nyíltan monarchiaellenes jelleget öltött. A kormány fegyverbe szólította a tartalékokat, a fegyverkezés költségeit a skupstinával megszavaztatta, György trónörökös pedig Pasics miniszterelnökkel Szentpétervárra utazott, hogy a cári udvar támogatását biztosítsa. Az orosz hasdereg azonban még nem készült fel a Németországgal való leszámolásra és ezért a cár még egyelőre tartózkodott az európai háború felidézésétől. Szerbiát tehát türelemre intette, de Pasicsnak egyúttal kijelentette, hogy Bosznia és Hercegovina hovátartozásának ügye háború nélkül el nem dönthető.2

Szerbia azonban hatalmas pártfogójának tanácsába egykönnyen beletörődni nem tudott : Pasics csak az összes európai hatalmak együttes demarsára volt hajlandó a monarchiának olyan nyilatkozatot adni, hogy az annexió által teremtett helyzetet elismeri és aggresszív magatartását a monarchiával szemben megváltoztatja. Aki azonban a titkos társaságok által fűtött szerb közhangulatot ismerte, tisztában lehetett azzal, hogy Szerbia a monarchia boszniai térfoglalásába nem fog belenyugodni, hiszen ismeretes volt, hogy Oroszország már az annexió alkalmából is csak hadikészültsége liíjján tagadta meg Szerbiától a fegyveres támogatást.3 1 Ö.-U's Aussenpolitik, 8. kötet, 9918. sz. báró Matscheko Ferenc, min. o.-tan. emlékirata ; v. ö. Ferenc Józsefnek Vilmos császárhoz intézett kéziratához csatolt mellékletet 9984. sz. a. ; Roderich Gooss : Das Wiener Kabinett und die Entstehung des Weltkrieges, I. 4, 26. 1. ; Hans Uebersberger : Die österreichische Aktenpublikation zur Vorgeschichte des Weltkrieges, als Vortrag beim Arbeitsausschuss Deutscher Verbände, gehalten in Berlin, am 9. Dezember, 1929. Der Weg zur Freiheit folyóiratban, 9, évf. 24. sz. 407. 1. 2 Ö.-U's Aussenpolitik, 1. kötet, 163, 165, 166, 167, 249, 265, 416, 418, 420, 423, 523, 547. sz. a. ; v. ö. R. Gooss idézett szakvéleményét a 85. 1. 3 Ebből a szempontból rendkívül érdekes Pasics hosszú kihallgatása a cárnál 1914 február 2-án, aki ígéretet tett arra, hogy Szerbiáért „mindent meg fog tenni." Bogicsevics i. m. 1. kötet 399. sz. ;