Századok – 1931
Értekezések - JÁNOSSY DÉNES: Az osztrák-magyar monarchia háborús felelőssége 387
az osztrák-maoyab monarchia háborús felelőssége. 389 elsőrangú, mert a közösügyes gazdálkodás idején a külügyminisztériumon kívül fennállott másik két közös központi hatóságnak, a hadügy- és pénzügyminisztériumoknak a háborús felelősség szempontjából igen értékes politikai forrásanyaga aligha fogja valaha is a napvilágot megláthatni. A közös hadügyminisztérium politikai iratait ugyanis a hadműveleti iratokkal együtt az 1918 novemberben kitört bécsi zavargások idején tekintélyes részben elégették, a közös pénzügyminisztérium bosznia-hercegovinai főosztályának iratait pedig a jugoszlávok Cserovics udvari tanácsosnak, Bilinski közös pénzügyminiszter egykori munkatársának és délszláv szakértőjének támogatása mellett erőszakos úton Belgrádba szállították.1 Céljuk átlátszó volt : Potiorek, volt boszniai tartományfőnöknek a szarajevói merényletre vonatkozó, Bilinskihez intézett jelentéseit akarták a tudományos kutatás elől elvonni, hogy Szerbia háborús felelősségének felderítését megnehezítsék. A jugoszláv részről elkövetett erőszakosság értelmi szerzői azonban kezdetleges adminisztratív szempontokat hagytak figyelmen kívül. Nem számoltak ugyanis azzal, hogy a közös pénzügyminisztérium mindenkor megküldötte másolatban a külügyminisztériumnak azokat a jelentéseket, amelyeket a szarajevói tartományi főnökség a fontosabb boszniai eseményekről felterjesztett. Ennek köszönhető, hogy a monarchia délszláv politikájára jellemző és különösen a szarajevói merényletre vonatkozó jelentések tekintélyes részben egykorú másolatban fennmaradtak és az osztrák diplomáciai forráskiadványban nyilvánosságra hozhatók voltak. A megjelent forrásanyag, valamint a forráskritikai tanulmányok tömérdek, eddig ismeretlen adatot és szempontot tártak fel, amelyek alapján ma már világosan körvonalazhatjuk a monarchia és Szerbia háborús felelősségét és megismerhetjük azt az eljárást, amellyel a győztes hatalmak a monarchiát a történeti igazság elferdítésével a világháború felidézésében főbűnösként marasztalták el. * 1914 tavaszán, amikor az évekig tartó balkán-krizis hullámai látszólag elültek, a bécsi mértékadó körökben már tudatára ébredtek annak, hogy a monarchia balkánpolitikája teljesen holtpontra jutott. Igaz ugyan, hogy a londoni nagy-1 V. ö. Ö.-U's Aussenpolitik, 8. kötet, 9939. sz. a. jegyzetet ; báró Collas Károly : A világháború kirobbanása Szarajevóban, Budapesti Szemle, 1928, 65. 1.
