Századok – 1931
Értekezések - JÁNOSSY DÉNES: Az osztrák-magyar monarchia háborús felelőssége 387
388 jánossy dénes. A rendszeres kutatás megindítása a német birodalom érdeme. A birodalmi gyűlés ugyanis még 1923-ban a háborús felelősség felderítésére állandó parlamenti vizsgálóbizottságot szervezett, melynek szakértői mélyreható tanulmányokban számoltak be azokról az eredményekről, amelyeket az évrőlévre napvilágot látó okmánytárak és kritikai forrásmunkák alapján állapítottak meg.1 Igaz ugyan, hogy a német részről megindult kutatás már kezdettől fogva a feldarabolt monarchia háborús szerepének tisztázására is kiterjedt, mindamellett e feladatnak oroszlánrésze Ausztriára hárult, mely az összeomlás után a volt közös központi hatóságok levéltárainak őrzője maradt. Ε feladatnak a „Kommission für neuere Geschichte Österreichs" óhajtott megfelelni, amikor az uralkodó kabinetirodájának, a volt közös külügyminisztérium politikai és sajtóosztályának iratait, valamint a közös minisztertanácsi jegyzőkönyveket Bosznia és Hercegovina annexiósától kezdve a világháború kitöréséig terjedő időszakra sajtó alá rendezte. Ε politikai okmánytár,2 mely Bittner Lajosnak, a házi, udvari és állami levéltár igazgatójának és Uebersberger Jánosnak, a bécsi tudományegyetemen a keleteurópai történelem tanárának szerkesztésében jelent meg, hatalmas védőirat azokkal az egész világon elterjesztett vádakkal szemben, amelyek szerint elsősorban is a monarchia felelős a világháború kitöréséért. Jelentősége egyébként annál is inkább Aktenstücke des österr.-ung. Ministeriums des Äussern, 9 kötet, Wien es Leipzig, 1930, kiadta Ludwig Bittner és Hans Uebersberger ; Die auswärtige Politik Serbiens 1903—1914, 3 kötet, Berlin, 1928, 1929, 1931, kiadta M. Bogitschewitch ; Russische Dokumente, Dokumente aus den russischen Geheimarchiven, soweit sie bis zum 1. Juli, 1918 eingegangen sind, Berlin, Auswärtiges Amt, 1919 ; Un livre noir, Diplomatie avantguerre d'après les documents des archives russes (1910—1914), Paris ; B. v. Siebert, Diplomatische Aktenstücke zur Geschichte der Ententepolitik der Vorkriegsjahre, Berlin—Leipzig, 1921 ; Friedr. Stieve, Der diplomatische Schriftwechsel Iswolskis 1911—1914, Berlin, 1924 ; Graf Benckendorffs diplomatischer Schriftwechsel, B. v. Siebert hagyatékából kiadva, Berlin—Leipzig, 1928. 1 Das österreichisch-serbische Problem bis zur Kriegserklärung Österreichs-Ungarns an Serbien. Dr. Roderich Gooss rendkívül alapos, a teljes idevágó irodalom feldolgozásával készült kiváló szakvéleménye. Megjelent a „Das Werk des Untersuchungsausschusses der Verfassung-gebenden Deutschen Nationalversammlung und des Deutschen Reiches 1919—1930" c. kiadvány I. sorozatában, Χ. kötet, Berlin, 1930 ; Die Habsburger und die Südslavenfrage, Herrmann Wendel szakvéleménye. A fenti kiadvánv I. sorozatában, X. kötet, Berlin, 1930. 2 Lásd, mint fent : Ö.-U's Aussenpolitik, 9. kötet, Wien-Leipzig, 1930.
