Századok – 1931

Értekezések - TÖRÖK PÁL: I. Ferenc József - 1

I. FERENC JÓZSEF. Il lan kedvezmény a nemzetek belső és egymásközti életében. A világháború alatt nem egyforma terhet viseltek az antant hatalmak, de a béketárgyalások idején egyforma joggal ültek egymás mellett képviselőik. A világháború után kötött békeszerződésnek egyik nevezetes része volt a gazdasági kiegyezés, amely gazdasági kiegyezések bármilyen kegyetleneknek indultak, végeredményben másképen festenek, mint a békeszerződéseknek politikai és területi megállapításai. A gazdasági élet nem tűrte a kegyetlenséget a maga körében, kikényszerítette azt, ami a politikai és területi határozatokra nézve ma is délibábnak látszik, a revíziót. A gazdasági viszonyok parancsszavának érvényesülését láthatjuk az osztrák-magyar monarchia belső életében többször is, így a kvótánál is. Mert nemcsak idegen területeken, nemcsak a dualizmus korától távoleső időkben kapunk példát a szövetséges, ellenséges, vagy közjogi kapcsolatban álló országok közt gazdasági kedvezményekre. Galícia földtehermentesítésére kamatnélküli kölcsön formájában tekintélyes segélyt nyújtott a központi osztrák kormány és az osztrák törvényhozás 1889-ben ezt a segélyt, mintegy 75 millió forintot (körülbelül 180 millió pengő) teljes egészében elengedte.1

Amint Ausztria tekintettel volt Galícia viszonylagos szegénységére, úgy volt tekintettel Magyarország Horvátország szegénységére. Az 1868. évi XXX. t.-c. szerint Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok elismerik, hogy a közös ügyek költségeihez adóképességük arányában volnának kötelesek járulni, „miután azonban Horvát- és Szlavónországok összes tiszta jövedelmei azon összeget, mely az adóképességi kulcs szerint rájuk esnék, ezidőszerint csak úgy fedezhetnék, ha a beligazgatásukra szükséges összegek nagyobb részét is átaladnák : Magyarország tekintettel azon testvéri viszony megújítására, amely közte és Horvát- Szlavónországok közt századok óta fennállott, készséggel beleegyezik, hogy Horvát- és Szlavónországok jövedelméből mindenekelőtt bizonyos összeg, mely ez országok beligazgatási költségeire időnként egyezményileg megállapíttatik, vonassék le, s a beligazgatási szükséglet fedezése után fennmaradt összeg fordíttassék a közös ügyek által igényelt költségekre". Tehát mindenekelőtt fedezték egyebek közt a zágrábi horvát egyetem kiadásait akkor, amikor a magyar barbarizmusról megvetéssel beszélő csehek a prágai egyetemen cseh 1 Kolmer, IV. 279—285. 1.