Századok – 1931

Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva 337

a szellemtörténet történetelméleti alapon. Stil vonja a kutatás lencséje alá, melyek a szellemet hatáskifejtésében szemléltetik . . } Minden tudományos kutatás bizonyos irány-Bán végzett korlátozásokból áll. A jelenségek kaoszában rendszeres ismeretre csak így juthatunk el." Mindez az emlegetett céltudatos kutatói önkorlátozás a témakör korlátozása, és nem lehet egy tényezőre való korlátozódás. Persze, hogy a kémikus csak kémikus akar lenni, a meteorológus csak meteorológus, és a fizikus csak fizikus. Azonban -Ά természettudós már legalább is mind a három, sőt több akar lenni. Éppígy a történettudós is többfelé néz, az összes tényezők felé néz, egyszerre, ha nem is előszörre. Aki először szellemtörténész, az végre is a többi tényezőre is rá fog térni. Mondottuk, valahol csak kezdeni fogja, valamely •aszpektussal, de nem fogja „csak azokat a jelenségeket a kutatás lencséje alá vonni, amelyek a szellemet hatáskifejtésében szemléltetik". Talán nem lesz felesleges egy példában bemutatni, hogy •a szellemtörténetben is a szintézisre esik a hangsúly, nem a korlátozódásra. Egy szellemi körre térünk : az irodalomra és megnézzük, mit is kutatunk akkor, amidőn, lokális, helyi irodalom irányában vizsgálódunk. Itt bizonyára a földrajzi tényező is szerepet fog játszani, de nem úgy, hogy mindaz helyi irodalmi termék lesz, ami valahol pl. Erdélyben megjelent. Ami ott megjelent, csak lehet, hogy erdélyi. Ami Pesten megjelent, csak esetlegesen pesti irodalom, a Szegeden megjelenő könyv csak esetlegesen szegedi. Lehet, hogy a pesti könyv Szegeden, a szegedi könyv túlnyomólag Pesten íródik meg, ott is lát napvilágot. Ez lényegtelen. Továbbá : helyi irodalom helyi színezetű. De a couleur localt kiérezheti másvalaki is, pl. a Teli Vilmosban Schiller, aki nem is volt Svájcban. A helyi irodalom nem egy irodalmi terméknek a tájba való egyszerű beleérzésén alapul. A tényállás sokkal bonyolultabb. A helyi irodalom a táj misztikus leheletét mesterségesen is felveheti. Ettől a mesterséges kapcsolattól el kell tekintenünk. Más az eset akkor, amidőn a tájban élő közönség ízlése spontán hat az íróra, azt öntudatlanul ihleti ; ekkor már a mű a tájjal összeforrott társadalom lelki egységéből nő ki és ezt szolgálja. A helyi irodalom a táj és lokális társadalom összeforrottságát részben önkéntelenül teremti, részben ugyanúgy szolgálja (de nem pusztán tudatos és üzleti számítással kiszolgálja). A helyi irodalom nem mesterséges kapcsolatok létesüléséből áll elő, hanem valaminő 1 Id. ért. 251. 1. aláhúzás tőlem.