Századok – 1931
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva 337
356 dékán v istván. tikus elmélet. Nincs oly elméleti álláspont, amely tudatosan, mint eredményt venné alapul maga elé a tényezőelméleti pluralizmus ellentétét, a monizmust. A_ mmúzmuá—nem elvben, hanem a történetírói gyakorlatban szokott jelentkezni, oly elgondolásban, mely szerint „habár több tényező mutatható is ki a történeti fejlődésben, mégis a tényezők között csak egynek van igazi súlya". Ez tehát csak kiemelése egy tényezőnek a történetírásban, mintegy relatív és nem abszolút monizmus, mégis igen káros, mert a többi tényező hatásarányát illetőleg torzítja a valóságos tényállást. Ilyen a történelmi materializmus, amely torzítja a gazdasági tényező hatásarányát, mindenütt és mindenben ezt tekinti alapvetőnek, minden mást csak felépítménynek, LJberbaunak tekint. A történelmi materializmus azonban nem a fenti történeti tényezők egyikét, mint T,elemi" tényezőt tekinti „alapnak", nem egy „készletgazdasági tényező" az Unterbau, hanem egy komplexadottság, amelyet „termelési tényezők" (Produktionsfaktoren) néven foglal egybe. A termelés tényezői között pedig megtaláljuk tulajdonkép az összes tényezőket, tehát a földet, a népbiológiai, a készletgazdasági és végül a szellemi tényezőt is. hiszen a termelés is történeti folyamat, s mint minden folyamat, több tényező, sőt az összes tényezők eredménye. Ε szerint az ú. n. történelmi materializmus semmitmondó, ha a termelésben meglátjuk a történeti tényezőket mind. A történelmi materializmus azonban éppen ezt nem akarja, tendenciája végül is az, hogy egy tényezőt lásson meg, mint alapvető tényezőt, egy „materiális" faktort. Ezzel válik amaz elmélet egyoldalú tendenciát ápolóvá, azaz ..módszeres torzítássá". Mondanunk sem kell, hogy ama materializmus a Hegel-féle szellemfilozófia reakciója,1 s mint minden reakció, egy valóságos, vagy elképzelt egyoldalúsággal szemben egy másik egyoldalúságot hoz akaratlanul is magával. Ugyanez fennállhat egy szellemtörténeti monizmus esetén. Ez is elismeri a többi tényezőket, de háttérbe szorít ja mindalt, ami nerii széliéin, mert csak ez utóbbi az, amely alapvető,. Unterbau. Torzítás lehet ez is az egyes tényezők hatásarányát illetőleg, talán kevésbbé éles, kevésbbé torzító, de ismét tendenciája az, hogy mindenütt különöskép a szellemi tényezőt lássa meg a történeti fejlődésben. Minden monizmus tulaj donkép két ponton t ámadható 1 V. ö. A történelmi materializmus, mint történet bölcseleti kérdés című dolgozatom. M. Társadalomtudományi Szemle, 1908.
