Századok – 1931
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva 337
348 dékány istván. A népb iológiai struktúra a meglevő irodalomban gyakran szerepel a „faj" neve alatt, s a gyakori szóhasználat elfeledteti azt, mino nehéz a fajt megmagyarázni, még inkább nehéz valamit a fajjal magyarázni meg : obscurus per obscurius. Ε téren bizonyos elsietésre nem egy példa van. Ott, ahol valaminő konkrét fejlődési hiány konstatálható, pl. a merkantilis szellem hiánya, egy termelői réteg lelki alkatában az üzleti ésszerűség kiesésének tünetei jelentkeznek, nem szerencsés e negatívumokat faji tulajdonságnak feltüntetni, holott egy elmaradt városiasság következményei. A kapitalizmus is a városi kultúra eredménye, nem a falusi és földművelő elem teremtette meg. Itt sem keresek faji elemet, hanem egy bizonyos városkulturális fokozatot, vagy hiányát. „Kapitalizmusra képtelen" fajnak látszott száz éve a japán, ma látjuk, nem fajról kell elmélkedni e téren sem. Számos történeti tényezőre, így a sokat emlegetett ,,faj"-ra való hivatkozás előtt meg kellene vizsgálnunk, hogy nem valamely fejlődési fokhoz tartozik-e valami. Ha semmikép nem a fejlődési fok a felelős, akkor menjünk mélyebbre, egy történeti tényező ősi, alapvető jellegének ok gyanánt való felvételére. A történelem tudományában elsőrangú fontosságú annak szem előtt tartása, hogy az okok nyomozásában a távolabbi okokat meg kell előzniök a közelebbieknek, ez utóbbiakat átugornunk nem lesz helyénvaló. V. A gazdasági tényező mivoltára és hatáskörére nézve a legnehezebb ma a tiszta tényező analízis elvei alapján határozott eredményekre könnyű szerrel rámutatnunk. A gazdaság szó alatt oly sokféle tényt szoktunk egybefoglalni, hogy jó ideig hiábavalónak tartjuk a meglevő szóhasználat kiküszöbölésére irányuló törekvést. Aki a klasszikus közgazdászokat ex fontibus jól ismeri, látja, hogy itt egy önálló és sajátos irányú fejlődésszemlélet bontakozott ki, amely széles körben öleli fel a társadalmi jelenségeket, s nem egy tényezőről, hanem egy önálló társadalomszemléletről van náluk szó, melyet legvilágosabban Spann Otmár bírált újabban, individualizmus néven nevezve el az egész irányzatot j1 egy „gazdasági liberalizmus" társadalomszemlélete ez, tehát gazdasági szociológia, mely azonban egy ideáltípus : a homo oeçonomicus szemszögéből vett teoretikus konstrukció,2 1 V. ö. Die Haupttheorien der Volkswirtschaftslehre, 15. kiad. 1923. 51. 1. Der wahre Staat. 1921. 13., 77. 11. 2 V. ö. Sombart, Die drei Nationalökonomien. 1930.
