Századok – 1931
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva 337
346 dékány istván. IV. Ha a földrajzi, vagy táj-tényező sokáig helytelen formában, mindenesetre töredékesen szerepelt a történelmi gondolkodásban s kevéssé hatott az oknyomozás körében, a népbiológiai tényező1, azaz a nép biológiai-testi alkatának következményei hasonlókép kevés figyelmet keltettek, már csak azért is, mert ha ez kétségtelenül önálló jellegű is, a testi, látható típus a történész számára alig mond valamit a maga tisztaságában, lelki hatások tekintetbevétele nélkül. Néhol a források hiánya az oka annak, hogy még oly felszínen lévő tények, minő a népesség száma, avagy a szaporodási arány, régebbi korokra nézve nem juthatnak szóhoz. Hányszor szól a történész szembenálló hadseregekről úgy, hogy a harcosok számáról említés történik anélkül, hogy azok biológiai értékét, pl. egészségét is tekintetbe venné ! Az általános testi konstitúció kérdése rendszerint üres lap, pedig fontos a tényleges erőviszonyok megítélésére. Annál gyakrabban esik szó differenciális értelemben a fajokról, ezekbe azonban bele szokás képzelni a lelki vonásokat, holott azok nem ritkán történeti hatásokból tevődnek össze, tehát relatív vonások, nem valaminő szubstanciális formák. Egy biológiai naturalizmus öntudatlan követői a túlzó fajelmélet követői, akik az összes lelki kiválóságokat a testi alkatból, az átöröklésből akarják mindenáron megmagyarázni. Bizonyos „fajelméleti romanticizmus" fejlődött ki, amely elméleti alakban voltakép népies tendenciák lerakata ; tág út kínálkozik arra, hogy a misztikus félhomályban : a nagyarányú testi-lelki korrelációk áthatolhatatlan szövedékében „egyes fajok" differenciális értelmezését arra használják fel, hogy a politikai összetartás tudatát táplálják. Egykor szükségesnek érezték, hogy a természetes vérségi kötelékeket, a család, a nemzetség keretét gondolatilag (fikcióval) kitágítsák, így származott a fiktív-rokonságú törzs ;2 éppígy manapság szeretik a természetes vérségi kapcsolatokat gondolatilag az „egyfajúak" körére kitágítani, hogy így a rokonsági érzés fikcióval, gondolati alapon felépítve megeredhessen. Ε téren a 1 Az elnevezésben az vezetett, hogy itt ugyan a demográfiai tények a kidomborodók, de nem csupán ezek jönnek szamba, így inkább demobiológiai tényekről szólunk. A régi elnevezéshez ragaszkodás bizonyára némi zavarokat okozhatna. 2 V. ö. Hóman, Társadalomtörténeti terminológia. Társadalomtudomány. 1921. évf. 531. 1.