Századok – 1931
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva 337
a szellemtörténet történetelméleti alapon. 345 Persze a békekonferenciáról1 ily művelt felfogást feltételeznünk nem lehetett, de mi már látjuk, a mai Csonkaország legfőbb ellenérvei a mai állapottal szemben szinte következetesen a „földrajzi abszurdumok"-ból folynak. Ettől eltekintve is a Kárpátok országa klasszikus beszéd a földrajzi tények nagy súlya mellett. Ki kell emelnünk, hogy a régi „történeti földrajznak" mindehhez nagyon kevés köze van : az igen érdemes.helyrajz, de topografikus nézőponton alig emelkedik felül. A modern földrajz épp a tájba bekapcsolódó népkultúra szemszögéből nézi a kérdéseket.2 Έζζβΐ csak hangsúlyozzuk azt a különös tényállást, hogy ma már bántó felszínesség figyelmen kívül hagyni a régimódi „földrajz" nevén szereplő hatalmas ismeretkomplexumot akkor, midőn a földtudomány (Erdwissenschaft) új nevén hatalmas perspektívát nyújtó új tudomány szolgáltat irányítást. Bele kell hatolnunk az új tudomány vívmányaiba, s ki kell éreznünk azt, hogy itt a genetikus szempont nyomult előtérbe, ez hozta közel a mai ,,tk]éretm^wCT~srtörténelemhez. Nem tarthatjuk ily módon ama tényezőnek „fizikai" jellegét kiemelendőnek. Sőt a * tájban épp a szellemi erők érvényesülését fogjuk felismerni, 1 amely a táját a mai „kultúrtájjá" emelte. Ez a példa bizonyára megélénkíti előttünk azt a talán nem várt tényállást, hogy a szellemtörténet nem valaminő szűk mesgye, amelyen irodalomtörténészek, a művészet, vagy a filozófia historikusai mozognak otthonosan, hanem oly téren is joggal kutat a szellemtörténész, minő a földi tájak gazdag mozaikja. Felfigyelhetünk máris arra a következményre, hogy a szellemtörténet nem egy — sajátos körbe bezárkózó — résztudomány, hanem ennél több. 1 V. ö. Fodor Fei t Tiegírt cikkét az „Igazságot Magyarországnak" című kollektív kötetben. 1928. 2 Ε sorok írója, midőn sorra vette a tényezőket, először a földrajzi faktort vizsgálta kifejezetten ; végeredmény : Az ember és környezete viszonyának új elmélete. Földr. Közi. 1924. Régebbiek : Mi a kultúrföldrajz és mai jelentősége ? Magy. Középisk. 1920. —Ember és a Föld. 1920. 2. kiad. 1922. — Milieu-elmélet, kultúrföldrajz és a mai szociológia. Föld és Ember. 1921. — A polit, földrajz jelen állása. U. o. 1922. — Kritikus fejezetek az államföldrajzban, u. o. — Oksági problémák a kultúrföldrajzban. Földr. Közi. 1921. — Helyi környezet és földrajzi környezet. U. o. 1922. — Egy új kultúrföldrajzi rendszer. U. o. bővebben ismertette a L'universo olasz folyóirat. — Három cikk a gr. Teleki—Varga szerkesztésében megjelenő : A modern földrajz és oktatása című koll. műben, 1922. — Geográfia és szociográfia. Földr. Közi. 1921. — A földr. érték polit, jelentősége. U. o. 1923. — Gazdasági szabadság és a földr. álláspontja. U. o. 1926.
