Századok – 1931

Értekezések - WALDAPFEL ESZTER: Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban - 259

266 wald apfel eszter. kai azonosítják.1 Máskor viszont adatunk van arra, hogy várjobbágyokat nemesítésükkor ,, . . . in coetum et col­legium filii iobbagionum" vesznek fel, ugyanoly szavakkal és jogviszonyok között, mint ahogyan azt a servienssé emeléseknél láttuk.2 Ε tény a jobbágyfiúkat a várjobbágy­nál kétségtelenül magasabbrendű, több joggal rendelkező, kiváltságoltabb népelemeknek tünteti fel. Az okleveleink alapján körvonalazható, bár szintén sok ellentétet magában rejtő jogviszonyok szintén nem fedik az általunk a vár­jobbágyra megállapítottakat.3 Hol itt a megoldás, mely feloldja az ellentéteket, hol egy halvány kis nyom, mely útbaigazít bennünket ? A megoldást nézetünk szerint patrimoniális államszer­vezetünk átalakulása, a szervezet keretein belül elhelyez­kedett hűbéres elemeknek magánjogi vonatkozásaikkal szemben vívott hatalmas küzdelme adja meg. A servienseknél megfigyelhettük már, miként vívják harcaikat az uralkodó magánjogi hatalmával szemben s miként küzdenek sikeresen a patrimoniális királyság korában is, a tisztán közjogi vonat­kozású nemzetségi nemesekkel való egyenjogúsításért. A vár­jobbágyság átalakulása talán lassabban megy végbe, de ennek megfelelően kevesebb küzdelem árán, csaknem észrevétlenül sikerül nekik beolvadni e már egységes nemesi társadalomba. Ez átalakulásnak tulaj donképen egyetlen érzékelhető fázisát, nézetünk szerint, éppen a jobbágyfiúk őrzik. Ε felte­vés megmagyarázza a jobbágyfiúknak a várjobbágyokkal, de meg a serviensekkel való azonosítását is.4 Miután a jobbágy­fiúk akkor tűnnek fel, mikor a várjobbágyság már a vár kereteit szétfeszítve, ha formailag még a vár kötelékébe is tartozva, de a valóságban már fejlettebb, szélesebb körű jogviszonyok közt élnek, természetes, hogy a jobbágy­fiúknál megállapítható jogviszonyok is magasabbrendűek 1 1251. ,,. . . ipsum et fratres suos predictos ... in iobbagiones eiusdem castri, qui vulgo filii iobbagionum sancti regis appelantur duximus transferendos. Et ut ipsorum libertás in posterum permaneat ne unquam a ratione prioris libertatis a comité pro tempore consti­tuti. . . impetantur." 2 V. ö. 1. 3. jegyzet ; 1295. CD. VI/1. 375. 1. 8 1230. CD. III/2. 220. 4 V. ö. Hóman Bálint: Mályusz Elemér: Turóc megye kialaku­lása c. könyvének bírálata. Századok. 1922. 559. 1. A serviensekével azonos jogállásra mutat a Iohannes Latinusnak 1204-ben kiadott oklevél is, mely új libertásainak körvonalazásánál a következőket mondja : „Concessimus etiam ei ut ante iudicem preter nos vel illum, qui iudicat filios iobbagionum nostrorum nullatenus cogatus in aliquo respondere." Zimmermann I. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom