Századok – 1931

Értekezések - TÖRÖK PÁL: I. Ferenc József - 1

18 TÖKÖK PÁL·. nő a gránátalma. Valóságos paradicsom mindenütt, ahová csak néz az ember'' — írja a tizennégyéves főherceg. Mindig visszatérő vágya : Ischl. „Boldog volnék, ha Ischlben lak­hatnám" (1844 szeptember 9) és két év múlva : „Kétségbe­esünk, hogy négy órával később kell Ischlbe érkeznünk." Hasonló lelkesedéssel ír a katonaságról. Ö volt az első Habsburg trónörökös, akit katonásan neveltek, de a kato­náskodás kedvelését enélkül is elárulta már kis gyermek­korában. Kilencéves korában arról számol be édesanyjának, hogy az egész bécsi helyőrség három óra hosszat gyakor­latozott, tizenegyéves korában a mult évre visszaemlékezve lelkendezik azon, hogy Miksa most az úrnapi körmenetben meglátja az egész bajor katonaságot, az udvari egyenruhákat. Tizénnégyéves korában élvezi a „magnifik" lövészszázadot Innsbruckban, — egy év múlva vigasztalan, mert nem lehet a Schmelzen az egész szeptember folyamán tartó táborozáson, melyen minden este két zenekarral lesz takarodó. A nagy lelkesedés közben humorosan hangzik egy levele, amelyben arról számol be édesanyjának, hogy hallott már ágyú­dörgést és az nem ártott meg neki (1845 augusztus 24). Korán egyesítette a katonákért való lelkesedését a dinasztia szolgálatával. Tizennégyéves korától már reprezen­tál, meglátogatja a prosznitzi lovasezredet, tizenötéves korában az olaszországi csapatokat, miközben Radetzky gondot visel arra is, hogy a kis főherceg láthasson léggömböt, láthassa Velencében a francia gőzhajót. Tizenhétéves korában a nádorhuszárokat látogatja meg a csehországi Égerben, ottan megszólít egy öreg zászlótartót, aki már negyvenhét éve szolgál. Észreveszi, hogy arany érdemrendje és orosz érdemjele van, magyarul beszél vele, aztán megírja : „az ilyen kitüntetésekkel díszített emberek sajna, egyre ritkulnak, tehát nagy tiszteletben kell tartani őket, a mi hadseregünk­ben Istennek hála meglévő jó szellem fenntartása végett, hogy majd használni lehessen őket ezekben a nehéz időkben. Olaszországban elég tarkán áll a dolog és ki tudja mi lesz belőle. Csehországban még a legjobb szellem uralkodik, de Szászországból és Bajorországból kikerülhetetlenül jön a sok rossz külföldi lap" (1847 szeptember 11.). Reprezentáló körútjain ismeri meg a nagy birodalmat és népeit. Látja a lengyelek táncát az egyik helyőrségben, Magyarországon meglepi a magyarok enthuziazmusa, mikor magyar beszédeket mond István főherceg nádor installációja alkalmával. Még nagyobb hatásnak volt tanuja azon az emlékezetes november 11-én. „A császár magyar beszédje

Next

/
Oldalképek
Tartalom