Századok – 1931
Tárca - Bánfy F. Ferenc: Egy magyar diplomata sírja Rómában 104
Tárca. Egy magyar diplomata sírja Kómában. Itália a sírok hazája. Mint egy nagy temetőben, a vándor halottakat látogat benne. Úgyszólván minden várossal egy-egy nagy halott alakja asszociálódik képzelmében, hogy szinte emberek gyanánt tűnnek fel e városok. „Les pays ont toujours été pour mois des hommes" — mint Lamartine is tapasztalta. És ebben a nagy temetőben Róma egy csodálatos mauzóleum, hol Szent Péter sírja köré, nem tudom, mily láthatatlan kéz gyűjtötte össze illusztris koszorúját a tetemeknek. Nagyok és kicsinyek, lángelmék és szentek, egyháziak és világiak e széles föld minden nemzetségéből adtak itt, épp a „commune totius terrae oppidum"ban találkát egymásnak az utolsó napra, a fetámadás reményében. Ε sírok között a történetíró kegyelettel emlékezik honfitársaira, akiknek szive a négy folyó országában kezdett dobogni és most a hét halom városában várja újra feldobogását.1 Volt a régi magyaroknak egy megható szokásuk, mely a mohácsi vész után feledésbe ment. Midőn a halál síri lehelletét már közelről érezték a jó atyafiak, kezükbe vették a vándorbotot, vállukra a tarisznyát és elzarándokoltak Rómába, hogy megtalálják ott, amit az életben hiába kerestek, az örök nyugodalmat. Már X. Benedek pápa úgy intézkedett, hogy a Szent István királytól alapított zarándokház temesse el ama magyarokat és vegye birtokába azok javait, akiket ez ősi szokás az „apostolok küszöbéhez" vezérel.2 De mindezek emlékezete elpusztult a magyar zarándokházzal. És nem igen jelöli emlék ama hazai kiválóságok nyughelyét sem, akik a kortársak kétségbevonhatatlan tanúsága' szerint az örökvárosban temetkeztek. így Vancsai István, előbb esztergomi érsek, majd kuriális bíbornokról, kire a ís'ta Ágnese fuori le mura 1 V. ö. dr. Florio Banfi néven Magyarok sírjai az örök városban, s Magyar sírok Rómában e. cikkeimet a Nemzeti Szalon 1928 március 18-i, ill. a Pesti Hírlap Vasárnapja 1928 november 18-i számában. 2 Ε kiváltságlevelet Fraknói Vilmos — Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a Szentszékkel I—III. k. Budapest, 1901 -1903. I. k. 401. 1. — csak a Paul Kehr — Oöttinger Nachrichten, 1900. évf. p. 146. n. 5. — által felfedezett kivonatból ismeri. L. még : Schiaparelli, Arch. Soc. Romana. t. XXIV. p. 483. η. 21.
