Századok – 1931

Tárca - Bánfy F. Ferenc: Egy magyar diplomata sírja Rómában 104

TÁRCA. 105 bazilikában ma is emléktábla figyelmeztet,1 tudjuk, hogy Rómá­ban temetkezett, az említett bazilikában. Továbbá Rangoni Gábor, előbb egri püspök, majd kuriális bíbornok sírja is jeltelen a Sta Maria in Araceli bazilikának tőle alapított Szent Bonaventura-, ma Crocifisso-kápolnájában2 . . . Persze annál különösebbnek tűnt fel, hogy Edoardo da Alen­çon felfedezte a quirináli Sta Croce dei Lucchesi templom kriptájá­ban Mátyás király dajkájának, ama bizonyos Erzsébet asszonynak ma is meglévő síremlékét.3 De ez a hölgy viszont, ki mint a ,,Conte Jankó" kiérdemesült szeretője Itáliából került a Hunyadi-házba, ha megállja helyét róla vitatott véleményem, egyáltalában nem volt naagyar születés . . .4 így tehát mindez ideig csak egyetlen magyar római síremlék volna ismeretes, a Lászói Jánosé, a Sta Stefano Rotondo egyház­ban.5 Tőle néhány lépésre a padlón egy márványlapot talál a szemlélő, CRIPTÁ HEREMITARVM felirattal, mely a pálosok síri világát takarja. Itt porladnak az egykor oly hírhedt pálos kolostor magyar tagjainak hamvai is, s a Szent Péter templomnak az ő soraikból kikerült gyóntatóié. Emléküket nem hirdeti kő, kivéve István fia Kelemen atyáét, kit a magyar irodalomtörténet „facundus" néven emleget. Bár az ő síremléke fenn a templomban eléggé szembetűnő helyen áll, róla csak e sorok írójától vesz tudo­mást a hazai irodalom.6 1 Nem vett róla tudomást Luttor Ferenc sem. a bazilikáról írt hatalmas művében. A felirat teljes szövegét közli Schräder, Monum. Italiae, p. 121. ; Galletti, Inscrip. Romae, t. I., CL. II. n. 5. p. CXCII— CXCIII. ; Forcella, idézendő m. t. XI. p. 350. n. 542. A szövegben „STEFANUS. EPS. PENESRI" alatt értendő Vancsai István, pa­lesztrinai püspök-bíbornok. 2 V. ö. Casimiro Romano, Memorie istoriche della Chiesa di Sta Maria in Araceli. Roma, 1736. p. 348. „ . . . Narra, il Voddingo (An­nal. Minor, t. VII. p. 56. n. LXIX. edit. Lugd.) passô (cioè Card. Gabriele) all' eternità, e fu sepolto senz' alcuna memoria nella cappella di S. Bonaventura, al présente detta del Crocifisso, da esso intera­mente fabbricata." 3 11 terzo convento dei Capuccini a Roma : La Chiesa di S. Nicola de Portiis, San Bonaventura, S. Croce dei Lucchesi. Memorie raccolte dal P. Edoardo da Alençon. Roma, 1908. -— V. ö. Fraknói Vilmos, Mátyás király dajkájának sírja Rómában. Századok, 1908. évf. 673—6.1. 4 V. ö. dr. Florio Banfi, Donna Elisabetta. Literatura, 1927. évf. 349—351. 1. és u. ö. Egy sirkő rejtelmei. Pesti Hirlap Vasárnapja, 1928. május 20. sz. 5 Bunyitay Vince, A gyulafehérvári székesegyház későbbi részei s egy erdélyi humanista. Különnyomat az Archeológiai Közlemények 1893. évfolyamból. — A síremlék képét Szoldatics rajza alapján a Monumenta Vaticana R. Hungáriáé, V. kötete mellékeli, feliratát pedig Forcella közli id. m. VIII. k. 209. 1. 541. sz. alatt, β Páter Kelemen dicstelen történetével Fraknói foglalkozott behatóbban, id. m. II. k. 411—2. 1. és Római magyar gyóntatok, Katholikus Szemle 1901. évf. 390. 1.. mely értekezések azonban kike­rülték Békési Emil — Magyar irók Hunyadi Mátyás korából, Katho-

Next

/
Oldalképek
Tartalom