Századok – 1931
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Henszlmann Lapok 100
103 TÖRTÉNETI IRODALOM. díszítette. A mintaképül szolgáló hellenisztikus eredeti, melynek nagy hatásáról kisázsiai terrakottafejek is tanúskodnak, valószínűleg a pergamoni oltárral egyidőben készült. (E tanulmány megjelent ezenkívül a következő holland folyóiratban : Oudheidige Mededeelingen. Uit's Rijksmuseum van Oudheden te Leiden. Nieuwe Reeks. XI. 1930.) 7. sz. Kapossy János : I. Maulbertsch egy egri színvázlata. 1928—29. — A bécsi Dominik Artaria-gyüjtemény birtokában van egy eddig publikálatlan színvázlat, mely nagyobb freskó részletéhez készülhetett. A merész, festői kompozíció és a finom színezés Maulbertschre vallanak, még pedig késői korára. A színvázlat kivitelezett formája meg is található egyik késői művén, az egri líceum házikápolnájának mennyezetképén, mely 1792-ben készült. A színvázlat keletkezése valószínűleg a 90-es évek elejére tehető. — II. Gollokort. Johann Martin Schmidt oltárképe Nógrádkállón. 1928—29. — Garzarolli-Tliurnlackh Schmidt-monográfiájában egy Szt. Pál megtérését ábrázoló tollrajzot közöl, melynek kivitelezett eredetije szerinte Magyarországon, ,,Gollokort"-on van. Ez a helységnév mindenütt ismeretlen, csakis elferdítés lehet. Nyomra vezet az a körülmény, hogy Schmidt egyéb magyarországi művei Vácott vannak, tehát ennek is a váci egyházmegye területén kell lennie. A kisebb méret falusi templomra enged következtetni, melynek főoltárképe lehetett, valószínűleg a védszenttel. Valóban, Nógrádkálló községben ma is megvan Schmidt szignált és datált oltárképe, bár erősen átfestett állapotban. 8. sz. Réh Elemér : Az egykori Péterffy-palota és annak mestere. 1930. — Budapest kisszámú világi barokkemlékei közül egyike a legvonzóbbaknak a Kötő-utcai Péterffy-palota, melynek mesterét a szerző által újabban felfedezett, 1756-ból való szerződés nevezi meg Mayerhoffer András személyében. Ε Hildebrandt köréből kikerült mester több más pestkörnyéki építkezés alkalmából is szerepel. A Péterffy-palotán megnyilvánuló stílussajátságok, melyekbe helyi, magyar elemek is vegyülnek, számos pestkörnyéki emlékkel mutatnak rokonságot, mint pl. az epreskerti kálvária, a hatvani Grassalkovichkastély, a Jeszenszky-palota az Egyetem-utcában (Franklin-ház), a nagytétényi Rudnyánszky- és az aszódi báró Podmaniczky-kastély. A Péterffy-palota a ,,Grassalkovich"-stílushoz tartozván, Mayerhoffernek a pestkörnyéki építészet kialakulásában esetleg vezetőszerep tulajdonítható. 9—10. sz. Kapossy János : Johann Anton Krauss, statuarius Jaszoviensis. 1930. — Szerzőnek sikerült egy oklevelet találnia, mely szerint 1769-ben az egri jezsuiták szerződést kötöttek Johann Anton Krauss jászói szobrásszal templomuk főoltára plasztikai dekorációjának elkészítésére. Ezzel az adattal a magyar rokokószobrászat egyik fontos emléke nyer mesternevet. A szerződés adata, mely szerint Krauss Jászóról jött és odamegy vissza, azonkívül a stíluskritikai egyezések is arra engednek következtetni, hogy a jászóvári premontrei prépostsági templom egész, művészi kvalitásokban gazdag szobordísze is tőle való. A mester származása és iskolázottsága eddig teljesen ismeretlen, egyes jellemző sajátságok Ausztrián túlra, a délbajor művészetre mutatnak, de Donner stílusa is hatással volt reá. Ismeretesek még adatok, melyek egy Johannes Antonius Kraussra vonatkoznak, de foglalkozás megjelölése nélkül. Lehetséges, hogy ezek szintén a jászóvári mesterrel vannak kapcsolatban. Eldöntetlen továbbá, hogy vájjon azonos-e azzal a Krauss Antallal, aki a kassai városháza plasztikai dekorációját végezte.
