Századok – 1931
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Henszlmann Lapok 100
102 TÖRTÉNETI IRODALOM. ezüst ereklyetartó maradt fenn, mely teljesen megegyezik azzal a leírással, melyet az 1362-i leltár egy tabernaculumról ad. Miután a helyszíni vizsgálat a leírásban szereplő magyar címert a barii kincstárban őrzött ereklyetartón megállapíthatta, lehetségessé vált ennek a darabnak, mint a magyar mecénási tevékenység egyik fontos emlékének, a magyar művészettörténet számára való igénybevétele. 4. sz. Orimschitz Bruno : Az epreskerti kálvária. 1927. — Az egykori józsefvárosi kálvária eddig mint J. B. Fischer von Erlach 1756-ban készült alkotása volt ismeretes. Obilics Iván levéltári adatok alapján kimutatta, hogy a kálvária 1732-ben már fennállt és mint Anna Mária Viznerin alapítása szerepelt. Miután a donatrix 1717-ben halt meg, valószínű, hogy a kálvária ez előtt keletkezhetett. Grimschitz, ezt az adatot felhasználva, a kálváriát Johann Lukas von Hildebrandtnak tulajdonítja, mely feltevését stíluskritikai bizonyítékokkal is alátámasztja. Különösen a Kinsky-palota, a Schönborn-kastély és az alsó Belvedere építészeti elemeivel lát egyezést. (A kutatások további eredményére vonatkozólag v. ö. Archaeologiai Értesítő 1929. Réh Elemér cikkét.) 5. sz. Balogh Jolán : A madocsai apát, a „királyi könyvek miniátora". 1927. — II. Ulászló számadáskönyveiből ismeretes a magyar művészettörténetben a madocsai apát, a királyi könyvek miniátora, kinek személyiségét eddig sűrű homály fedte. Mindössze Hoffmann Edith állapított meg annyit, hogy keresztneve Johannes Antonius volt, aminek alapján magyar származásúnak tartotta. A szerzőnek sikerült a milánói levéltárban egy oklevelet felkutatnia, mely e sokat vitatott problémát végleges megoldáshoz vezette. A levélből, melyet a milánói herceg Mátyáshoz intézett, ugyanis kiderül, hogy az apát teljes neve fra Zoan Antonio Cattaneo volt és Milánóból származott. Egyéb oklevelekből az is megállapítható, hogy 1487 és 1498 között tartózkodott Magyarországon. Miután Cattaneonak szignált munkája nem maradt fenn, a Corvina díszítésében való részvételét stíluskritikai következtetéssel kell felderíteni, keresvén olyan kódexeket, melyek lombard jellegűek és Budán készültek. Ilyen a Cassianus és a vele rokon kéziratok, melyekben, bár kevert, stílusúak, a lombard hatás érvényesül a legerősebben. Valamennyi darab a Cassianustól függ, mely tiszta milánói stílusú. Valamennyiben azonos arctípusokat találhatunk, melyek megegyeznek egy milánói miniátor, Francesco de Castello lthalico típusaival (Kálmáncsehi breviáriuma). Ε kódexcsoport feltétlenül Budán készült, mivel hatása a legkülönbözőbb magyar kéziratokban kimutatható. Tehát stíluskritikai alapon megállapítható, hogy Budán milánói igazodású miniátorműhely működött. Ez a tény összevág azokkal az adatokkal, amelyek Cattaneoról ismeretesek és így, bár erre közvetlen adat nincs, a két egyéniség nagy valószínűséggel azonosítható. 6. sz. Hehler Antal : A leydeni Dionysos-fej. 1928—29. — Ez a szmirnai eredetű darab eddig mint hellenisztikus alkotás szerepelt, csak Lawrence tartotta Hadrianus-korabelinek. Tényleg nem eredeti görög munka, hanem egy nagyhatású hellenisztikus eredeti római átdolgozása Trajanus korából. Technikai körülmények : a fej hátsó részén látható bevésett lyukak és árkok, melyek valószínűleg architektonikus háttérhez kapcsoló érccsapok befogadására szolgáltak, a koponya elnagyolt kidolgozása és a stílussajátságok egyaránt a miletosi Didymaion oszlopfőinek istenfejeihez kötik, melyeket újabban szintén Trajanus-koriaknak tartanak. így tehát egykor a leydeni Dionysos is a Didymaion Apolló-templom egyik oszlopfőjét
