Századok – 1931
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Henszlmann Lapok 100
101 TÖRTÉNETI IRODALOM. mányegyetem Művészettörténeti Gyűjteményének Közleményei. — Ε kiadványsorozat 1927 nyarán dr. Hekler Antal egy. tanár, a Pázmány-Egyetem Művészettörténeti Intézete igazgatójának előszavával indult meg, aki a közlemények célját abban jelöli meg, „hogy a Pázmány-Egyetem művészettörténeti gyűjteményében folyó kutató munka eredményéről a nyilvánosságot gyorsan és mozgékony formában tájékoztassák". A 4—8 oldalra terjedő Lapok, melyek Henszlmann Imrének, a művészettörténeti tanszék első professzorának és a magyar tudományos művészettörténetírás megalapítójának nevét viselik, időhöz nem kötött rendben, magyar és német nyelven jelennek meg. 1. sz. Hekler Antal : Antik szobrok Budapesten. I. 1927. — 1. A római császárkor egy görög filozófusának márvány mellképe. Budapesti magángyűjtemény. A csípőig lenyúló arcképforma és a bemélyített szemcsillag Marcus Aurelius korának stílusára vall. A kontemplativ komolysággal telített portrét valószínűleg egy görög filozófust ábrázol. Ebben az időben ugyanis a bölcselet az egész római birodalomban nagy tekintélynek örvendett. A filozófusok nemcsak írásaikban, hanem még külsejükben is igyekeztek nagy elődjeiket utánozni, innen származik a portré Kr. e. IV. századi görög filozófus-arcképekre emlékeztető haj- és szakállkezelése. — 2. Philippus arabs császár mellképe. Budapesti Nemzeti Múzeum. Jellemzésben és kivitelben egyaránt közel áll a császár vatikáni mellképéhez. — 3. Görög portréfej töredéke. Budapesti magángyűjtemény. A stílussajátságok a római Barracco-gyüjtemény aggastyánarcképéhez fűzik, datálási támaszul T. Quinctius Flaminius 197-ből való érme szolgál. Az ábrázolás szelleme az ú. n. Senecaportrével közel rokon, úgyhogy ez is körülbelül 200-ban Kr. e. keletkezhetett, több más, e körbe tartozó arcképpel együtt. 2. sz. Kapossy János : I. A besnyői Grassalkovich-síremlék keletkezése. 1927. — A művészettörténeti irodalomban régóta ismeretes, hogy Grassalkovich Antal máriabesnyői síremlékét Johann Georg Dorfmeister készítette. Keletkezési idejéül általában 1781 szerepel. Ezt a késői dátumot azonban stíluskritikai okok, a síremlék puttóinak a Donner-műhellyel való szoros kapcsolata valószínűtlenné teszik. Történeti forrásból, a máriabesnyői kapucinus-kolostor „História Domus"-ából, a szerző az 1772. évre teszi a felállítás idejét. — II. Ignaz Unterberger egy ismeretlen színvázlata. 1927. — Ε színvázlat a müncheni műkereskedelemben került elő. Alakja egy oltárképre utal, akadémikus stílussajátságai a bécsi XVIII. századi művészet körébe vezetnek. Mestere Ignaz Unterberger, kinek szülővárosában, C'avaleseben levő oltárképéhez készült a vázlat. A befejezett kép valószínűleg Bécsben keletkezett, mint ezt a kompozíció egyes alakjainak Bécsben készült rajzmásolata (a Szépművészeti Múzeumban) is bizonyítja. 3. sz. Balogh Jolán : Magyar címeres ereklyetartó az apuliai Bariban (előzetes ismertetés). 1927. — A külföldi templomok régi leltárai gyakran megemlékeznek királyaink bőkezű és nagy művészi értéket képviselő ajándékairól, így pl. az aacheni magyar kápolna és a római Szt. Péter-bazilika leltárai. Ezekhez csatlakozik a barii S. Nicola-templomnak a magyar irodalomban eddig ismeretlen leltára 1362-ből, mely számos értékes ötvös- és textilmunkát említ, melyeket „Regina Hungáriáé", valószínűleg Nagy Lajos anyja ajándékozott. Mindezek a kincsek a századok folyamán vagy elpusztultak, vagy elkallódtak, csak egy zománcozott képekkel díszített
