Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Szekfü lásd Hóman–Szekfü.
423 TÖRTÉNETI IRODALOM. augsburgi csatának részletes ismertetése. Különösen utóbbi csata leírása tanulságos és alapos forráskutatásra vall. Delbrück szerint Ottó német császár hadvezéri kiválósága s, a német csapatok fölénye okozta a magyarok romlását. Erdélyi ennek ellentmond és bizonyítja, liogy a vereség oka egyedül Bulcsu vezér tétovázása volt, aki nem fogott idejében Augsburg ostromához, úgyhogy amikor a fősereg később a harcmezőre érkezett, a győzelem kierőszakolására már nem volt- lehetősége. Kb. 10.000 magyar maradt a csatatéren. A könyvet néhány honfoglaláskórabeli sírban talált fegyver és felszerelési tárgy fényképmásolata és — sajnos — csak nagyon kevés vázlat élénkíti. Bár nem vagyunk hívei katonai szakmunkák térképekkel és vázlatokkal való teletöinésének, a tanulmányozást lényegesen megkönnyítené legalább is egy olyan áttekintő vázlat, amely a vezérek kalandozásait feltüntetné. Hisszük és kívánjuk, hogy Erdélyi dr. értékes könyvét nemcsak a hadtörténelemmel foglalkozó szakemberek, hanem a nagyközönség is szívesen fogadja, mert nem száraz szakmunka, hanem valóban élvezetes olvasmány. Reméljük, hogy következő kötete minél előbb megjelenik. Markó Árpád. Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet. I. kötet: Hóman Bálint: Őstörténet, törzsszervezet, keresztény királyság. Budapest. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, év nélkül, nagy 8°, 443 1. és 25 melléklet. 1898-ban, kerek 30 esztendő előtt láttak napvilágot a Szilágyi Sándor szer késztette Magyar Nemzet Története utolsó kötetei. Az azóta megjelent új művek csak rövidebb feldolgozásokban nyújtották a magyar történetet. Harminc év, különösen a tudomány történetében, nagy idő. Mennyit kutattak azóta, mennyi új anyagot tettek közzé, hány vitás kérdést döntöttek el, mennyi új szempont merült föl az események megítélésére1 ? Valóban ideje volt, hogy a magyar történetet új, alapos földolgozásban kapja közönségünk a kezébe. Ε tekintetben tehát csak dicsérhetjük az Egyetemi Nyomdát, hogy a kérdés megoldására a budapesti Pázmány Péter-Tudományegyetem két. tudós tanárát kérte föl. Az első kötet Hóman Bálint tollából a XII. század végéig terjedő korszakot öleli föl. Címe: „Őstörténet — Törzsszervezet — Keresztény királyság" is elárulja, hogy a szerző már az anyag beosztásának kérdésében is új utakon jár, hogy nem az Árpádok kihaltánál látja a fontos cezúrát, hanem a XII. század végén, a rendi alakulás küzdelmeinek megindulása előtt. Nem nehéz ebből arra következtetnünk, hogy az intézmények fejlődése, a társadalmi és a gazdasági kérdések adják a szerző kezébe a vezérfonalat, amely köré anyagát elrendezi.
