Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Hippokrates: Peri AERON; YDATON; TOPON Das Goldene Buch des Hippokrates. Ism.: Győry 910

910 TÖRTÉNETI IRODALOM. ' 910 oszlik. Az 1. szak a város alapításával kezdődik s magába foglalja a református egyházzal kb. csaknem egyidőben keletkezett iskola felállítását (1800-ig). A 2. szak a szabadságharcig tárgyalja az eseményeket: a régi iskola felépítését, a deákos iskolának nemzeti iskolává való átalakulását; a rektorok s praeceptorok vezetése alatt a hat évfolyam tananyagát. A 3. szak — a fősúly természetesen ezen van — a szabadságharc bukásától, helyesebben az abszolutizmus kezdetétől (1851) 1928-ig terjed. Ez idő alatt vált külön a magasabb fokú iskola az elemi iskolától s lett először al- (1875), majd 1907-ben 8 osztályú fő-, s 1925-ben ugyancsak 8 osztályú reálgimánziummá az ország pénzügyi összeomlása következtében. A város, az egyház s a vele szorosan összenőtt iskola századok folyamán sokat szenvedett a török, tatár, kuruc-labanc pusztítások következtében; a pusztulásból a várost a vezetők; az egyházat s iskolát a szellemi művelődés nagyjainak bölcs politikája mindig kimentette s megvetette az új épülés alapjait. Ez a mű tanúbizonysága egyúttal annak a messzeterjedő hatásnak, amit a debreceni kollégium árasztott magából századokon keresztül. A karcagi iskola, mint a debreceni kollégium partikulája, Debrecenből kapta rektorait s praeceptorait, kik magukkal vitték a debreceni iskola tanrendjét s puritán szellemét, s igyekeztek azt meghonosítani. A két iskola közötti szorosabb kapcsolat csak akkor Szűnt meg, illetve lett lazább, mikor a karcagiak is hasonló tanerőket tudtak magukból kitermelni. A kötet végén külön helyet foglalnak el az intézetnek a világháborúban elesett növendékeiről s a(z al-, fő-,) reálgimnázium tanárairól (1854-től) készült kimutatások. Ezek után következik a papok, rektorok, praeceptorok, a más vallásúak hitoktatóinak névsora; az intézetben (1875—1928) tanult növendékek előmenetelének százalékban való kimutatása; majd a növendékek számának évenkénti növekedéséről készült grafikon. Soós Adorján könyve — eltekintve a számításba itt-ott becsúszott néhány tévedéstől s a számos sajtóhibától — a maga nemében jeles alkotás s írójának tárgya iránti szeretetéről tanúskodik. Dercze Lajos. TTepi ΑΕΡΩΝ ΥΔΑΤΩΝ ΤΟΠΩΝ. Das Goldene Iîuch des Hippokrates. Eine medizinische Geographie aus dem Altertum. Übersetzt und erläutert von Dr. Gerhard Jacobj. Herausg. v. d. Mediz. Sektion der Freien Hochschule f. Geisteswissenschaft am Goetheanum in Dörnach. 75 oldal. Orient-Occident-Verlag Stuttgart—den Haag—London, 1930. A magyar tudományosság egyik fáklyavivője, Hornyánszky Gyula professzor, hervadhatatlan érdemeket szer-