Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Petró József: Az ősegyház élete. Ism.: Madzsar Imre 84

84 TÖRTÉNETI IRODALOM. lövőszerünk nem volt s a csapatok élelmezése és elhelyezése is eddig ismeretlen nehézségekbe ütközött. Az újra meg újra feltornyosult akadályok elhárításában a fővezérnek igen nagy része volt. Az ötödik fejezet azokat az okokat ismerteti, amelyek miatt a Friedrich-kormányt távozásra kényszerítette az entente. Tárgyalja Huszár Károly koncentrációs kabinetjének működését az 1920 március 1-én lefolyt kormányzóválasztásig, amidőn a pártok és a kormány közös megegyezése Horthy Miklóst jelölte erre a díszes, de egyúttal nagy teherrel és. gonddal súlyosbított méltóságra. Pilch könyve nem tömjénez senkinek, mert a történetírás tárgyilagos hangján szól emberekről és eseményekről egyaránt. Lesznek talán az akkori idők szereplői között egyesek, akik ebben a munkában nem látják eléggé kidomborítva és méltányolva a maguk érdemét. De elvégre ez a könyv Horthy Miklósról szól s az ő életrajza nem lehet egyúttal az 1918 és 1920 közé eső egész időszak oknyomozó története is. Gy. J. Petró József: Az ősegyház élete. Budapest, 1929. Szent István-Társulat. (Szent István-Könyvek, 63. szám.) 184 1. Van valami sajátságos ellenmondás abban, hogy a tudományos vizsgálódás, éppen egy olyan világtörténelmi korszakot, illetőleg fejezetet tűzdelt Lele a problémák és kérdések egész seregével, amelynek szereplőit, az első századok keresztényeit, bizonyára mi sem jellemzi jobban, mint a ..problémamentes" lelki egyszerűségben, az értelmi és érzelmi összhangban való békés és egységes, összecsendiilés. Méltán vethetjük föl a kérdést, hogy- vájjon ennek az életnek külső formái és a gyakorlati életben való megjelenése annyira más volt, annyival sokszerűbb és mesterkéltebb, mint belső lelki tartalma? Hátha csak maga a tudomány tett ebben az esetben szükség nélkül és több-kevesebb jóhiszeműséggel bonyolultakká oly kérdéseket, amelyekre eléggé világos és a dolgok lényegét illetőleg kielégítő feleleteket kap az, aki ennek a korszaknak bár kevésszámú, de viszont igazán beszédes és őszinte lelki élettel telt forrásait: az apostolok leveleit. Lukács történeti elbeszélését vagy az első század végéről fennmaradt néhány egyháztörténeti emléket, mint római Szent Kelemen és antiochiai Szent Ignác leveleit elolvassa. Aki rövid, de megbízható és érdemleges tájékozódást óhajt szerezni azokról a különböző elméletekről, amelyek majd társadalmi vagy gazdasági eszmékből és kiindulópontokból, demokratikus vagy kommunisztikus gondolatokból iparkodtak levezetni az őskeresztény egyház berendezéseit, majd pedig az egykorú zsidó vagy görög intézményekkel egyszerűen azonosították amazoknak legalább is első, kezdetleges jelentkezéseit,