Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Holub József: Zala megye története a középkorban. Ism.: Párdányi Miklós 877

87e TÖRTÉNETI IRODALOM. ' 930 rendezéséig terjedő őstörténetének Zala vármegye területét érintő részét. Magának a megyének története csak a királyság megalapításakor kezdődik. Az uralkodó birtokába vesz minden földterületet, melyet a honfoglaló nemzetségek meg nem szálltak s az ott lakó népeket egy-egy várispánjának igazgatása alá rendeli. A Zala-íolyó két partján élő lakosságot zalavári comes-ének rendeli alá. Így alakul meg az ősi Zala megye, mint a királyi kormányzat vidéki szerve. Ennek a királyi vármegyének életébe hatol be a szerző az első könyv fejezeteiben, amikor a megye kialakulási folyamatának ecsetelése után mintegy az állani közjogi meghatározásának bárom fogalmi elemét: a főhatalmat, népet és területet alapul véve, tüzetesen foglalkozik a vármegye szervezetével. népével és területével. Az első rész második könyvében szól a nemesi önkormányzati megyéről, mely a XIII. század nagy átalakulása után a királyi vármegyei szervezetet felváltotta. Különös figyelmet érdemel ennek a nagy átalakulásnak, a nemesi önkormányzati megye születésének plasztikus bemutatása, annál inkább, mivel ebben a nagy átalakulásban Zala vármegyének vezető szerep jutott. A XIII. század elején a királyi hatalom a nagybirtokos oligarchia kifejlődésével teljesen legyengült. A királyi vármegye, mint a királyi magánbirtokok szervezete, elvesztette jelentőségét. De ugyanakkor újjáéled a vármegye más alakban éppen annak a nemességnek közreműködésével, amely az előző korszakban még a vármegyei hatóságon kíviil állott. Amíg ugyanis a várbirtokok nagymérvű eladományozása csökkenti az ispáni igazgatás alatt álló birtokterületeket, amelyek eredetileg nagy hatalmának alapját képezték. addig közhatalmi jelentősége állandóan emelkedőben van. Már eredetileg is joghatóságot gyakorol nem ugyan a nemesek, de a nemesi birtokok népei felett, később pedig mind gyakrabban jár el különös megbízás alapján a király nevében, amikor az élet ütemének gyorsulásával az uralkodó egymaga már nem képes ellátni a nemeseknek közvetlenül eléje tartozó ügyeit. A nemesség lassankint hozzászokik, hogy a comes-ban a királyi közhatalom képviselőjét lássa. Az ispán és a nemesség érintkezésének sűrűbbé válásával a megye a nemesség körében is élő fogalommá lesz és így természetesnek látszik, hogy amikor az oligarchia ellen a középnemesség a szervezkedésben keres menedéket, tömörülésének alapjául a vármegyét választja. Ennek a mozgalomnak fűződik első emléke éppen Zala vármegyéhez. 1232-ben a Zalán innen és túl la^ó királyi szolgák, nemesek előadják a királynak (Orsz. Levi. Dl. 182.), hogy ezen a vidéken sokakat ért jogtalan elnyomatás, a bírák pedig távol vannak, azt kérik tehát a királytól, hogy ők maguk bíráskodhassanak. A királyi engedély vétele után össze is ülnek Kehidán és