Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Holub József: Zala megye története a középkorban. Ism.: Párdányi Miklós 877
TÖRTÉNETI IRODALOM. ' 879 tárgyalás alá veszik Bertalan veszprémi püspöknek Atyusz bán ellen indított perét. Ez a köznemesség szervezkedésének első jelentkezése ós különös érdekességet ad neki. hogy a királyhoz intézett levél öt elveszett pecsétjének egyike Hevenessy Gábor szerint1 „SIGILLUM SERVIENTHJM DE SZALA" köriratot viselt, ami arra mutat, hogy a zalai nemesek már ekkor határozott testületként léptek fel. Kiterjedéséről és határairól, majd a nemesi megye tisztviselőiről szóló fejezet után szerző a megyét közhatalmi funkcióinak végzésében mutatja be. Igen részletes leírást kapunk a vármegye igazságügyi szervezetéről, az ott folyó peres eljárásról, megismerkedünk a nádori, főispáni congregatiókkal, a sedriával, a peres és perenkívüli törvénykezési jognak a vármegyét érintő szabályaival. Az igazságszolgáltatásról szóló fejezetek a könyv legkimerítőbben tárgyalt részét alkotják, ami természetes is, hisz az okleveles anyag ebben a tekintetben a leggazdagabb. A megye szoros értelemben vett közigazgatási feladatai között a törvények kihirdetéséről, a" pénz- és hadügyi közigazgatásról hallunk, majd egy rövidebb fejezet a megyei nemességnek a törvényhozásban való részvételéről szól, ami akkor kezd jelentőssé válni, amikor a köznemesség személyes megjelenés helyett a vármegye nevében követeket küld az országgyűlésre. A diplomatikusra nem lesz érdektelen a megye hiteleshelyi működéséről és a megyei kancelláriáról szóló fejezet sem. A mű második része az egyházi közigazgatás szervezetét és működését mutatja be. Zala megye területének nagyobbik fele a veszprémi püspökség zalai főesperességéhez tartozott, délnyugati része azonban a zágrábi püspökség bekcsényi főesperességét alkotta, amit csak úgy érthetünk meg, hogy Zala megyének ez a része „gyepüelve", eredetileg lakatlan terület volt és csak akkor lett benépesítve és megszervezve, amikor Szent László a zágrábi püspökséget alapította. így kerülhetett ez a rész is az új püspökséghez. Szerző mindkét főesperességben behatóan vizsgálja az egyházi életet közigazgatási szempontból, részletesen kiterjeszkedve a középkorban oly nagyjelentőségű tizednek a problémájára. Holub munkája a magyar helytörténeti kutatásnak igen jól sikerült kísérlete és megerősíti azok nézetét, akik abban nem hasznos segédmunkát látnak, hanem a helytörténeti kutatás öncélúságát hirdetik. Holub ezt az elvet vallja műve bevezető soraiban és ahhoz mindvégig híven ragaszkodik. Minden kérdés abban a vonatkozásban érdekli, vájjon áll-e valami oksági összefüggésben a megye területével. Ez azon-1 L. Collectio Hevesiana, XXIX. 201. a budapesti egyetemi könyvtár kéziratgyüjteményében.
