Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Maybaum; Heinz: Die Entstehung der Gutsherrschaft im nordwestlichen Mecklenburg. Ism.: Komoróczy György 790

794 történeti irodalom. 794 rámutatva, Knapp után, az üresenálló .jobbágytelkek fokozatos bevonására —, rátér a parasztság adózására, követve itt is a szokásos csoportosítást: 1. naturalia, 2. culinaria, 3. pénzadózás, 4. robot. Szépen vázolja a terhek fokozatos növekedését a Hofländerei tudatos szaporítása által a XVII. század folyamán, a Frauendienste, a jobbágygyermekek ipari szolgáltatásait. Fontos az a megállapítása, hogy a földesúr törekedett a parasztnak maga adni az ingóságokat, hogy ezáltal teljesen magához láncolja. A jobbágy gazdasági helyzetével párhuzamosan süllyedt jogállása is, míg végül a harmincéves háború Leibeigen-né züllesztette. A 193—217. ll.-on táblázatokat közöl az állami felségjogoknak földesúri jogokká való átalakulásáról, folytatja ezeket 220—269. ll.-on az önmívelés alatt álló telkek kiterjesztésének táblázata.1 Mint említettük, Maybaum mindent a jogtörténeti vizsgálódás alapján magyaráz: egész rendszerének középpontjában az a kérdés áll. hogyan alakultak át az állami hatalom egyes ágai a földesúr joghatóságának elemeivé1

? Hogyan idézi elő a ius iurisdictionis a birtokkormányzat tárgyalt formája kialakulását? Ε tekintetben előadása nem esik kifogás alá, mert elénk állítja a birtokos osztály rendiségének egész fejlődésmenetét, bár több fontos kérdést kihagy vizsgálódása köréből, pl. a „Heimfallsrecht"-et, a „Dorfobrigkeit"-et, amelyek pedig Poll munkája óta általánosan ismertek. (Das Heinifallsrecht stb., 1925.) Keveset foglalkozik a szociális rétegződéssel is.2 Általában munkája egyik terméke annak a jogtörténeti alapon dolgozó gazdaságtörténeti iskolának, melynek utolsó képviselője Dopsch szerint R. Kötzschke.s Nem mutat rá arra a nagy jelentőségre, amelyet a nagybirtokiizem a technikai módok tökéletesítésében idézett elő, a gabona eltevése által vívott ki, arra az előhaladásra, amelyet a paraszt földinívelési elveivel szemben tett meg,4

nem mutat rá arra a tényre, hogy a háborúk mily nagy befolyást gyakoroltak a gazdasági termelésre.5

stb. Más érzéssel tettük volna le a könyvet, ha említését hallottuk volna, hogy hányszor nyújtottak segélyt a földesurak parasztjaiknak még Lengyelországban is, ahol pedig „les paysans sont esclaves de la noblesse".6 1 V. ö. Hist. Zeitschrift, 1928. 388—91. 11. » Erre jó Eutkowsky i. m. 104. 11. Knapp i. m. 1927. 12—14. 11. Részben Szekfű: Magy. Tört. V. 138. 1. 3 Dopsch. Zur Method, der Wirtschaftsgesch. (Kultur- u. Univcrsalgesch. 1927.) 524—25. 11. (Goetz: Emi. K.) 4 V. ö. Kulischer : Allg. Wirtschaftsgesch. II. k. 49—69. 11. Lefebure: Annal. d'Hist. I. k. 1929. 510—11. 11. Knapp i. in. 1927. 236.r 251., 321. 11. 5 Dopsch : Nat. Wirtschaft. 1930. 178—79. 11. 6 Montesquieu: Oeuvres. Nouvelle edition. 16. 1.