Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Zadei; Guido: Il barone Colonello Alessandro Monti a le sua azione in Ungheria nel 1849. Ism.: T. L. 795

történeti irodalom. 795 Ha. Maenner, Eutkowsky, Kulischer (Russ. Wirt schaftgesch., 1925.) stb. munkáival kiegészítjük megállapításait, a parasztság európai jogfejlődésének azonosságaira értékes példákat fogunk találni, de ugyanakkor az örökös jobbágyság (Leibeigenschaft) kialakulását sem fogjuk oly súlyosnak látni, különösen ha meggondoljuk, hogy a kisbirtokos és önálló paraszt helyzete sok helyen a gazdasági és társadalmi fejlődés következtében sokkal súlyosabb volt.1 „Minél inkább körébe vonja a gazdaságtörténész a rokon-tudományok megfigyeléseinek eredményeit, annál inkább megfelel annak a feladatnak, hogy a materiális fejlődést — amelynek állandósága a szellemi kultúra alapjait adja meg3

—· mint az életvalóság viszonyainak alakulását mutassa be.3 Maybaum csak az alkotmányos vizsgálódás terén mozgott és ezért munkája, bár a maga nemében eddig páratlan, mégis hiányos maradt. Konioróczy Cyörgy. Guido Zadei: 11 barone Colonello Alessandro Monti e la sua azione in Unghena nel 1849, Brescia, 1929, 8-ad r., 80 1. (Bibliotheca Bresciana, N. 1.) Kegyeletes alkalom hozta létre e kis mű megjelenését-Az olasz-magyar barátsági kapcsolatok újjáéledése kegyeletet és figyelmet ébresztett a magyar szabadságharc olasz légiójának parancsnoka iránt, aki a. magyar csatamezőkön tulajdonképen mind a két nép szabadságáért küzdött. Elismerésre méltó, hogy Monti ezredes szülővárosa jeles fiának irodalmi emléket is állít. Guiclo Zadei helyes érzékkel úgy fogta meg ezt a kérdést — miután Monti életrajzát megírni nem állott módjában —, hogy egy áttekintő biografikus bevezetéssel kiadta Batthyány Kázmér, volt magyar külügyminiszternek tizenkét, eddig ismeretlen levelét, amelyeket írója 1849 és 1853 között a számkivetésből Alessandro Montihoz intézett s amelyeket ma is a Monticsalád levéltára őriz. A függelékben pedig más, Monti magyarországi szereplésére vonatkozó, máshol már kiadott iratokat közöl. Zadei, népszerűsítő céljának megfelelően, Batthyány kissé nyers franciasággal fogalmazott leveleinek csupán az olasz fordítását közli. Ez hiba ugyan a módszeres oklevélkiadás szempontjából, de hálásak lehetünk, hogy a szerző ilyen szépszámú s nehezen hozzáférhető helyen lévő, ismeretlen okiratnak a közzétételével gyarapítja az emigrációra vonatkozó ismereteinket. Zadei munkájának értékét ezeknek a leveleknek a közzététele adja. Bevezetése több lelkesedés-1 V. ö pl. Lefebure i. h. és Oeuvres complètes de A. de Tocqueville IV. 1925 179—201. és 265—75. 11. 2 Dilthey: Gesammelte Schriften. III. k. 1927. 224. 1 3 Dopsch i. h. Kultur- u. Universaigesch. 1927. 538. 1