Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Helbin-Bauer: Die Tortur. Ism.: Győry 788

/ történeti irodalom. 788 Befejezésül jegyezzük még meg, hogy a kötet kiállítása nemcsak igen díszes, hanem ugyanígy ízléses is és hogy egykorú, amellett nem unalmasan közismert képek jó reprodukciói ékesítik, úgy, hogy a képanyag, ily helyesen összeválogatva, a kor megértését szintén elősegíti. Nagyon nélkülözzük ellenben a felhasznált szakmunkák lajstromát. Az egyes kötetek végén a mű túlterhelése nélkül is könnyen helyet foglalhattak volna legalább a legfontosabb művek címei, lítbaigazításul a komolyabb szándékú olvasónak és szükségszerűen igazolásul a szerzőknek is. Mert ilyen irodalmi függelék hiányában, mint a jelen kötet is mutatja, a szerzők kénytelenek egy-egy merészebbnek tetsző vagy alapvető fontosságú állításuk igazolására zárjelben feltüntetni a forrásul használt történetíró-tekintély nevét, ami olvasás közben a laikust bizonyára inkább zavarja, mint egy appendix. Ennek hiánya, ismételjük, teljességgel érthetetlen előttünk, s a magunk részéről szívesen odaadtuk! volna érte cserébe a részletes — jelen kötetben 43 lapos — igazi schulmeisteri pedantériával összeállított időrendi táblázatot. Mályusz Elemér. Helbing—Bauer: Die Tortur. Geschichte der Folter im Kriminalverfahren aller Zeiten und Völker. Mit Abbildungen nach alten Meistern. 432 lap. Dr. P. Langenscheidt. Berlin, 1926. Ára 18, félbőrkötésben 26 márka. Az előttünk fekvő könyv az emberiség kulturális fejlődésében mutatkozó nagy eltévelyedések legszomorúbb, de amellett érdekes részleteit tárgyazza. Felsorolva és ismertetve találjuk itt mindazt, amit emberek emberek gyötrelmére és kínjára a legrégibb idők óta világszerte a jog örve alatt kitaláltak és véghezvittek. A negyedszázad előtt először megjelent munka jelen újra átdolgozott kiadását ép oly avatott kéz végezte, mint az eredeti kiadást. A könyv a tortúrát úgy a szövegben, mint az illusztrációkban kimerítően ismerteti. Felette érdekesek a nagy számban közzétett kínzási jegyzőkönyvek is, melyek hellyel-közzel valósággal drámailag hatnak, vagy például Ravaillac-nak és Damien-nek az egykorú adatok alapján ismertetett megkínzása. A könyv a történelem sorrendjében tárgyazza a nagy anyagot. Kezdi az ókoron, majd ismerteti a kínzóeszközöket s az istenítéleti eljárásokat, a csonkításokat, az önkínzásokat s ez utóbbiak keretében Szent Erzsébetünkét, a kínzás és az erotismus egymással való összefüggését s a szadizmust, melynek fejezetén belül Báthory Erzsébet vérben fürdő alakjával találkozunk, a rabszolgák sorsát, a spanyol inquiziciót, a boszorkány-üldözéseket, a háborúbeli kínzásokat, a tortura történetét Európa különböző országaiban, melyek közül bennünket közelebbről Mária Terézia Ccnstitutio criminalis-a érdekel 1769-ből. A XIX. század sem torturamentesr