Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - József főherceg: A világháború amilyennek én láttam. II. köt. Ism.: doberdói Breit József 67
TÖRTÉNETI IRODALOM. 67 sabb kimenetelű \7 olt a Zsarnóczay (helyesebben Jakál) János ügyvéd, Mikola István táblai jegyző és Kiss Károly volt hadnagy ellen 1800 és 1802 között lefolytatott per, melyben a vádlottakat titkos társaság szervezése, lázító iratok terjesztése és gyújtogatás miatt a tábla elmarasztalta, mire 1802 június 14-én Zsarnóezayt és Mikolát kivégezték. A „Gróf Széchenyi István ifjúkori naplói" (22—63. 1.) c. cikk e naplók első teljes kiadásának megjelenése alkalmából készült. A szerző széleskörű tanulmányok után mesteri vonásokkal vázolja Széchenyi lelki világának kialakulását. Széchenyinek rendkívül finom és érzékeny lelkiismerete mellett erős képzelőtehetsége is volt, melyet ítélőképessége a legválságosabb időkben nem mindig volt képes ellensúlyozni. Széchenyi egyébiránt már régebben készült politikai szereplésére és ezért találjuk meg sok eszméjét az ifjúkori naplókban is. A „Gróf Széchenyi István döblingi évei" c. dolgozat (64 —115. 1.) több fejezetre tagolódik, melyek elseje a korán elhúnyt gróf Széchenyi Pálné O'Meade Karolinával foglalkozik, akinek személye Széchenyi leggyötrőbb emlékei közé tartozott. A szerző ezután Széchenyi naplójáról (1848 inárc. 19—szept. 4) szól, melyben Széchenyi önmagát vádolja a forradalom eseményeiért. A következő fejezet Széchenyi idegbajának keletkezését adja elő, majd „Az első döblingi évek" c. fejezetben Széchenyi döblingi életét és betegsége javulását vázolja. Az utolsó fejezet Széchenyi betegségét és halálát tárgyalja, A „Lord Loftus és Széchenyi" c. dolgozat (116—136. 1.) a döblingi remetének a bécsi angol nagykövethez való viszonyát világítja meg, akinek közvetítésével Széchenyi több cikket helyezett el az angol sajtóban a magyar ügy érdekében. Végül a „Gróf Tisza István emlékezete (137—176. 1.) c. cikk szerzőnek a Kisfaludy-Társaságban Tisza István felett elmondott emlékbeszéde, melyben a szomorú véget ért nagy magyar államférfi életét és politikai szereplését a széles látkörű történetíró tárgyilagos tollával méltatja. Dr. Miklósy Zoltán. József főherceg, tábornagy: A világháború, amilyennek én láttáin. Irta naplója és hivatalos akták alapján. II. kötet. Olasz háború. Doberdo. Az aktaszerű anyagot összegyűjtötte és összeállította Rubint Dezső altábornagy. 47 melléklettel. Budapest. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. 1928. 842 nagyobb nyolcadrét oldal. Ε nagy, nemcsak országszerte, hanem a külföldön is mindenütt "nagy feltűnést keltett és a lehető legelőnyösebben fogadott munkának I. kötetét a Századok 1927. évi 1—3. számában ismertettem. Amit ott annak mind katonai, mind irodalmi általános nagy értékéről, sokszor igazi költői régiókig emelkedő mesteri stílusáról és a mű célirányos szerkezetéről mondottam, az a most előttünk fekvő második kötetre talán még