Századok – 1929-1930

Tárcza - Gálos Rezső: Mikes Kelemen és Katona István 691

692 tArca. mint tudósaink. Vitkovits Mihály 1806-ban egy II. Rákóczi Ferenc Rodostóban című drámát írt, amelyhez Mikes Kelemen leveleskönyvéből vette az adatokat.1

Szomnrújátékát, amelynek azóta (többi drámáival együtt) teljesen nyoma veszett, Döbrentei Gábor még ismerte; Toldy Ferencnek megvolt a másolata is s az ő tanúságtétele szerint Döbrentei „az erkölcsök szerencsés festését" dicsérte benne, ő maga Mikes megelevenítését, „miként lőnek az ott leírottak a költő képzelmének társalkodói; s miként ragadják őt magokkal annak sajátjai, az a nyájasság, édes bohóskodás, szendeség, egyszerű természet és elmésség". — Alig egy évtizeddel később, mint ismeretes.2 Bolyai Farkas II. Mohamed c. drámájának is Mikes a forrása. Az ifjú Vörösmartynak, Gyulai Pál tudomása szerint, Zrínyi és Mikes voltak a kedves olvasmányai; 1820-ban írja Rákóczi Bercsényinél Lengyelországban c. versét s nem késői a Mikes búja sem. Arany Jánosnak (hogy csak a legnagyobbakat nevezzük) A rodostói temető c. költeménye — „merő gyötrődés, előre érzi az .éjszaki orkánt', ,éjszaki vad szeleket", mondja róla Voinovich Géza9

— eső balladájával, a Rákóczinéval közel egy időből, 1848-ból való. Ez a néhány kimagasló emlék is bizonyítja, hogy Mikes leveleskönyve megjelenésétől kezdve egyre élt a költők köztudatában, legnagyobbjaink a Törökországi Leveleket szívesen forgatták. Nem mint irodalmi alkotást, de mint történelmet. Ez magyarázza, hogy Mikesről az irodalomtörténet későre (csak a szabadságharc után) vett tudomást. A történetírás annál hamarabb. Nem újság — mert Miklós Ferenc bibliográfiája már utalt rá,4

—· hogy egy tudósunk már Vitkovics drámájának keletkezési évében (1806) nyomtatásban is foglalkozott Mikessel. Katona István, a tudományos magyar történetírás első nagy mestere tudvalevőleg egy Status Litterarum in Hungaria c. kétkötetes munkába foglalta össze irodalmi életrajzgyüjteményét. Kéziratát a rozsnyai káptalan s részben a kalocsai érsekség könyvtára őrzi. Kiadását, úgy látszik, Horányi Elek munkái tették fölöslegessé,5 de valószínű, hogy ennek adatait dolgozta bele a História Critica irodalomtörténeti függelékeibe. Ezeket, az egyes uralkodók korához csatolt irodalmi jegyzeteket nem sok figyelemre méltatták. Pedig Mikes Kelemenről is Katona ír elsőül. Az érdekes részlet, amelyre Miklós Ferenc utal, így hangzik:6

„Regnante sapientissima principe, quae bellicas virtutes pacis ornamentis, Mar-1 Toldy Ferenc: A magyar költészet kézikönyve. 2. kiad. III. 231. 1. — Vitkovics Mihály művei. (Szvorényi kiad.) III. k. XIV. 1. 2 Először Szilasi Móric: Mikes, Bolyai éa Kisfaludy Károly. EPhK. 1880. 174. 1. 3 Arany János életrajza. I. k. 223. 1. 4 Mikes leveleinek nagy díszkiadásában, 1906. 6 Hauer Ferenc 8. J.: Katona István emlékezete. Kalocsa, 1911. 30. 1. e Hist. crit. XXXIX. 931. és köv. 11.