Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Eperjesy Kálmán: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárban. Ism.: Varga Endre 60

60 TÖRTÉNETI IRODALOM. lyainkról szólnak. A IV. csoport a Jagellóknak az 1515. évi bécsi kongresszuson való szereplését tárgyaló müveket foglalta magában. Az V. csoportban a lengyel-magyar fejedelmi házasságkötésekre: I. Zsigmond lengyel királynak Zápolyai Borbálával, Zápolyai János magyar királynak Jagelló Izabellával, Báthory István lengyel királynak Jagelló Annával és Zamojski Jánosnak Báthory Griseldisszel kötött házassági frigyére írt epithalamionok sorakoztak. A VI. csoportban a Báthory István lengyel király életét és tetteit magasztaló egykorú művek, az őt üdvözlő és halálát sirató beszédek voltak kiállítva. A VII. csoport a lengyel és Lengyelországban kinyomtatott turcicák irodalmát képviselte. Végül a VIII. Varia-csoport különféle, a magyar és lengyel egyháztörténetre, a lengyelországi magyar pálosokra, a reformációra és a Thurzó-családra vonatkozó, legnagyobbrészt Krakkóban nyomtatott müvek vegyes gyűjteménye volt. A felsorolt műveknek rövid, szabatos leírását és bibliográfiái apparátusát adja a magyar történelmi, irodalomtörténeti és könyvészeti szempontból is páratlan értékű, tanulságos katalógusa. Jakubovich Emil. Eperjesy Kálmán: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. A bécsi Collegium Hungaricura füzetei, III.: Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt.; Szeged, 1928. 56 1.+20 db. térkép-másolat. A településtörténet, sőt általában a gazdaságtörténet majd minden ága igen becses forrásanyagot talál azokban a kisebb-nagyobb területekről készült egykorú felvételekben, melyek — a termőterületek növekedéséről s forgók és parcellák. szerinti megoszlásáról, a művelési ágak változásáról, új művelési ágak meghonosodásáról, egy-egy falu vagy város kiépüléséről, fejlődéséről stb. stb. gyakraji részletes felvilágosítást nyújtva — a kutatás tárgyát képező helyek ről és időből fennmaradtak. Figyelmen kívül hagyva ezúttal azt az ugyancsak nem közönséges értéket, melyet ily felvételek a leíró földrajz, morfológia, agrogeológia, településföldrajz és kartográfia számára jelentenek, pusztán a történettudomány szempontjából is sajnálatosnak kell tekinteni azon körülményt, hogy az elmúlt századokban magyar földről készült, többször tízezer darabot kitevő kéziratos térképek, szétszórtságuk és ismeretlenségük miatt, ma még jórészben hozzáférhetetlenek. Oly művek hiányában, melyek a belföldi levéltárak, múzeumok, könyvtárak, hivatalok és magánosok s a külföldi gyűjtemények birtokában, igen sok helyen található anyagról legalább általános tájékoztatással szolgálnának, egy-egy téma kidolgozásánál a tárgyhoz forrásként felhasználható terepfelvételek összegyűjtése, a legszorgalmasabb kutatás mellett is, csak hézagos eredményre vezet-