Századok – 1929-1930

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A magyar állam adóügye 1605–1648 - 607

a magyar állam adóügye. 643 lődés. S bár később is a telek maradt a rovás kivetésének föfeltétele, a porta kalkulálásába belevonták a fakultást mérő tartozékokat (partinentiae) is.74

A szegény jobbágyokat ezután is kihagyták az adózásból. A szegénység fokát hat forint saját vagyon nemlétében ismerték.'5 Ε hat forintba azonban nem számították bele a mindennapi kenyérkereset eszközeit, kapát, fejszét és egyebet.76 A tartozékok bevonásával csakhamar újabb zavarok álltak elő. A telkekhez ugyanis nem egyforma kiterjedésű szántó, mező, rét tartozott mindenütt, hanem a falvak helyi viszonyai szerint több vagy kevesebb. Ahhoz igazodtak, ahogy a jobbágy földesurának a censust fizette. „Ha a jobbágy — mondja a törvény és minden dikátori utasítás — ahhoz a házhoz, amelyben lakik, negyed, hatod vagy nyolcad résznyi szántót, földet vagy mezőt birtokol és földesurának negyed, hatod vagy nyolcad részét fizeti azon censusnak, melyét egy egész telek után szoktak fizetni, akkor a királyi rovás fejében is annyit fizessen."7

7 Ez az állandónak tervezett compromissum nem volt sikeres megoldás. A földesúrtól függő census változtatása, vagy egész elhagyása (allódium nagyobbítása, libertini), kapcsolatban az általános gazdasági átalakulással, melyben a termés súlypontja mindjobban áttolódott az alacsonyabb gazdálkodás, az állattenyésztés felé, a porták borzalmas pusztulását vonta maga után. A censusra, mint a gazdasági erő szimptómájára alapított adózás tehát nagy csalódásokat okozott. Ezért 1598-ban a régi mértéket kikapcsolva, házak szerinti adót vetettek ki. Megint azonban annak figyelembevételével, „hogy a tehetősebb jobbágyok és zsellérek, az eddigi szokás szerint, segítsék a szegényebbeket".78

Azaz most nem ház (birtoklás) adót létesítettek. A fejlődés menetében ez az újítás semmi egyéb, mint visszatérés a porta egyik régibb fázisához. Innen lassan, de ugyanazon az úton indult ismét a fejlődés. Mert ahol egy telken ketten, vagy hárman laktak, azok szükségképen szegényebbek voltak, mint ahol egy 74

„ de singulis portis, seu colonis eorum sessionis (sic.) et censualibus, qui videlicet terras, prat a, aliasque utilitates sessionum, in quibas sunt, percipiunt — " 1546 : 5. t.-c. 2. 75

1554 : 4. t.-c. 1. 76

1566 : 7. t.-c. 77 1567 :5. t.-c. — OL. Libri Instructionum. 78

1598 : 4. t.-c.; 1601 : 2. t.-c. 41*