Századok – 1929-1930

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A magyar állam adóügye 1605–1648 - 607

644 1 aráth tibor. lakó volt. Ezek tehát hárman segítették a „házat" kitenni. Máskülönben hogy érteimeznők a „fél ház" megjelölést az adólajstromokban? Bizonyára úgy, hogy egy másik gyönge fakultásával „egész házat" alkotott. Kétségtelen, hogy egyelőre többet jövedelmezett, mint a porta, de csakhamar ugyanoda jutott, ahol az volt. Mert lehetetlen, ahogy Acsády Ignác képzeli, hogy Pozsony megye házai 1598—1604 között eltelt hat esztendő alatt 11.860-ról 3542-re, Nyitrában 17.909-ről 6692-re pusztuljon „az oltalmazó jóbarát, a császári zsoldoshad garázdálkodása" miatt.7

9

I)e viszont az igaz, hogy ezt az adóügyi pusztulást a nehéz idők okozták. Többször kérték, hogy a szegénység miatt, ami a nép között általános, állítsák vissza a régi telkek (porták) szerinti adózást.8

0

Ez történt 1608-ban, a koronázás utáni 14. t.-c.-kel. Tehát semmi új tartalom nem került a portába, sem 1609-ben, amikor csak kodifikálták a fakultás irányában haladó lassú fejlődés újabb fázisát. A nem egész házakat éppúgy, mint a nem egész telkeket —• amire Acsády is sok példát ismer még 1598 előtti időkből8

1

— eddig is összeadták és „per combinationen" csinálták az összeírást. Ebben a viceispán, a négy szolgabíró, esküdt és a dikátor helyszíni egyezkedése döntött.8

2

Azok a census megromlott mértéke helyett úgyis a jobbágyokat vették vizsgálat alá. Az 1635-ös és 1647-es határozatok még közelebb férkőztek a tényleges adóerőnek megragadásához. Bár utóbbi akalommal a törvény nem fejezte ki világosan a földnek döntő szerepét, valóban mégis elsősorban arra nehezült az adózás egész súlya.83-8

4 79

Acsády, 1598—1604. 10. 1. 80

1602 február 14. Sisic IV. 421. 1.; 1608 szeptember 10. ugyanott 524. skl.; 1608 szeptember 3. ugyanott 514. 1.; 1608 szeptember 8. ugyanott 521. skl. 81

L. Acsády, A magyar jobbágynépesség száma, 28. 1. a jegyzetet. 82

1618:41. t.-c.: Ubi antem inter dictos nobiles juratos et dicatores conveniri non posset, in ea parte duntaxat fiat reetificatio in comitatibus ." 83

1681. év utáni utasításban is az van: „Minthogy nagyobb részint szántóföldből lesznek a porták avagy kapuk — — —" Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1895. évf., 230. 1. 84

A sessio és porta közelebbi vizsgálatába nem bocsátkozunk bele, csak azt jegyezzük meg, hogy az orosz „eke" is hasonló fejlődésen ment keresztül, mint azt Haxthausen sejteti. Ott az ekébe pl. az iparosokat is bevonták, olyanképen, mint a portába később nálunk is „dikánként". August