Századok – 1929-1930
Értekezések - BARÁTH TIBOR: A magyar állam adóügye 1605–1648 - 607
008 baráth tibor. gekre legkészségesebben az egyháziak, főleg a veszprémi és győri püspökök szoktak leginkább segítséget adni.2 " Az említett urakkal egyformán gondolkodott a végvonal atyja, a nagyműveltségű Esterházy nádor is, aki az országgyűlések tehetetlenségét látva, maga sem ellenezte az alkotmánnyal össze nem egyeztető megajánlási módszert.2 1 —2 2 Míg tehát a köznemesek a megyén mereven szembehelyezkedtek az abszolutisztikus törekvésekkel és konzervatív felfogásukban megmaradtak, addig a főnemesek és papok, különféle meggyőződésből ugyan, de ténylegesen magukévá tették a haladást képviselő központi kormány törekvéseit. Ezt a megoszlást mutatja a pénzügy körül elért többi eredmény is. Az adórendszer fejlesztése szempontjából viszont azt mutatták a tapasztalatok, hogy a nyert gyümölcsök nem állnak arányban a hosszú fáradsággal. Azért, amikor 1631-ben újra kértek gabonát, „ad refusionem futuram", tehát újabb módszerrel, kölcsön, a magyar kamara azt tar· nácsolta, sokkal előnyösebb, ha az országgyűlésen kérnek elegendő gabonát, semhogy ezt az utat választják. Most is mást kell tenni, vegyenek gabonát a dikális pénzekből s ha nem is egészen, de legnagyobb részben födözhetik a szükségleteket.23 1644-ben az udvari kamara ismét jónak tartaná Rákóczi támadásával keletkezett nagy veszély miatt, ha rögtön, országgyűlésen kívül, pénz- és élelmiszer-segélyt adnának „in defolcationem futurae dicae", tehát előlegképen.2 4 De sem a pénzbeli, sem az élelmiszer adókat ilyen irányban fejleszteni nem lehetett. Más volt a helyzet a portális adók harmadik csoportjánál: a vármunkánál. A törvény szavaitól függetlenül gondolkodva, a való élet mindennapi értelmezésében arra való volt, hogy vele a várakat épségben tartsák, tehát akkor vegyék igénybe, 20 OL. Expeditiones camerae, 1631 augusztus 22. No. 71. 21 Toldy, Esterházy. 392. oszlop. Opinio 1643 január 14. 22 Félreértések elkerülése végett megjegyezzük, hogy a XVII. században az alkotmány nem a mai értelemben megfogalmazott szent és sérthetetlen, ember fölött álló valami. A XVII. század elején még igen kis számban voltak csak oly nemesek akik a kérdések komplexumában közjogi meggyőződéssel foglaltak állást. A megyék nemtörődömsége, formailag szólva, alkotmányos érzelme, a kamarák ellen fennálló engesztelhetetlen gyűlöletben leli egyik magyarázatát. 23 OL. Expeditiones camerae, 1631 augusztus, 22. No. 71. ** OL. Benignae resolutiones, 1644 február 22.
