Századok – 1929-1930
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577
604 angyal dávid. dolják némelyek. Nehéz arról beszélni, hogy mi történt volna, ha ez meg az nem történik. De az bizonyos, hogy Bethlen támadása nélkül a cseh fölkelést könnyű lett volna elfojtani s így Ferdinánd udvarában növekedett volna a hajlam az abszolutizmusra. Az udvar magyar hívei aligha győzik le ezt a hajlamot igaz meggyőződéssel írt felterjesztések által. A magyarság nagy többsége hatásosabbnak hitte a fegyveres mérkőzés próbáját a felterjesztések ékesszólásánál. Nem tépelődő megfontoltsággal választotta ezt az utat, hanem az előzmények által érthető szenvedély hajtotta arra 1619-ben. Az ilyen mozgalom meg nem állhat addig, amíg ereje ki nem merül. Szerették volna sokan még Bethlen táborában is, ha a fejedelem leteszi a fegyvert legkésőbb 1621 május 2-án, amikor a király kijelentette, hogy kegyelmet ad a felkelőknek, összehívja az országgyűlést rövid idő múlva s a rendek esetleges sérelmeit elintézi ottan. Egy szóval sem említi a király ekkor a bécsi békét, az 1608-i törvényeket és a királyi hitlevelet. Ha Bethlen akkor egyszerűen kegyelemre adja meg magát, vájjon hihető-e, hogy egy 1621-i országgyűlésen teljesítette volna a király azt, amit a nikolsburgi békében meg kellett ígérnie s amit a májusi pátensekből kifelejtett1? Nem volt csekély eredmény 1622-ben nemzetközi szerződésben megújítani az 1608-i törvényeket és megígértetni a királlyal a hitlevél törvénybe iktatását. De vájjon mit ért mindez? Miért kellene nekünk ma lelkesednünk azért, hogy Bethlen 1622-ben megmentette az alkotmányos rendi szabadságokat! Mi köt bennünket a rendi szabadságokhoz? Az a világ többé nem a mi világunk, de más nemzetek történetírói is az abszolutizmus és a rendek harcának rajzában inkább a központi hatalom mellé állanak a rendek leveretésén nem igen sajnálkozván. Ezt az okfejtést nem mi találtuk ki s noha már el van terjedve, nem ismerhetjük el meggyőző erejűnek. Épp nemrég fejtette ki Hintze Ottó, hogy a rendi alkotmányokat a modern alkotmányos szerkezetek alsó lépcsőfokának tekinthetjük.' Ha rendi alkotmányunk elvész a XVII. században, modern alkotmányunkat sem 1 Die ständischen Verfassungen, die man doch trotz der Zweifel Tetzners, als die Vorstufe moderner konstitutioneller Verfassungen wird betrachten können. (Hist. Zeitschrift. Bd. 141. 229. 1.)
