Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Borusso-Germanicus: Preussens unsterblicher König. Ism.: Török Pál 549

551 TÖRTÉNETI IRODALOM. a képet. Nem hallgatja el, hogy Frigyes szükségesnek tartotta és nem törölte el a cenzúrát. Frigyes gondolkozása befolyásolta a szerző történetfelfogását is. Frigyes hajlott a predesztináció hitéhez, a szerző is elmereng a nagy problémán: „Milyen véletleneken nyugszik az emberek és népek élete, virágzása és nagysága. Véletleneken, vagy az Előrelátás tervén? Ki dönti ezt el? Az előrelátás és a véletlen határát sohasem fogjuk kiismerni" (289. 1.). Föltétlen elismeréssel ír Frigyesről állandóan, csak •érinti azokat a pusztításokat és erőszakoskodásokat, amelyeket Frigyes alvezérei Szászországon kívül Mecklenburghan, Lengyelországban követtek el, de azért bármilyen gondolkozású olvasó megkapja azokat az adatokat, amelyek alapján saját ízlése szerint alakíthatja a Borusso-Germanicus által adott jellemzést. Megértjük a műből, hogy Frigyes büszkeségét Pompadourrai szemben sok ezer porosz élete fizette meg, — megismerjük azt a kálváriát, amely Frigyes feleségének jutott osztályrészéül. Ezekre Hegemannal ellentétben elmondhatjuk azt·, amit Borusso-Germanicus Frigyes atyjáról mond: még nem találták ki azt az ingát, amely csak jobbra mozdul. Akinek Carlyle, Oncken, Banké művei túlságos terjedelműek, de Macaulay Nagy Frigyese, vagy a világtörténelmi kézikönyvek adatai eleget nem nyújtanak, az haszonnal forgathatja ezt a könyvet. Török Pál. Friedrich Meinecke: Kühlmann und die päpstliche Friedensaktion von 1917. Berlin, 1928, Verlag der Akademie der Wissenschaften, 8-ad r. 21 1. A világháború politikai történetének egyik legtöbbet vitatott, de még el nem döntött kérdése a pápai békeközvetítés és annak meghiúsulása. A hatalmas terjedelmű német háborús irodalomban is számottevő az erre vonatkozó anyag. Pedig a kérdés végleges megoldásához szükséges hiteles források nagyon kis mértékben állanak ma még errevonatkozóan a történetírás rendelkezésére, s a nagy érdeklődés e probléma iránt inkább a német belpolitikai helyzetben, a konfesszionális színezetű pártok küzdelmében keresendő. Ezért mindaz, ami erről eddig az illetékesek nyilatkozataiban napfényre került, óvatosságra késztet az ítélet megalkotásában. Erzberger, aki a pápai békekísérlet előzményeinek éppen úgy, mint a német birodalmi gyűlés 1917 júliusi békerezoluciójának egyik legfőbb tényezője volt, azt mondja emlékirataiban, hogy ezeknek az eseményeknek a teljes feltárására még nem érkezett el az idő. Váratlan halála után a birtokában lévő forrásanyagnak éppen ez a része olyan archívum őrizetébe került, ahonnan jóidéig még nem számíthatunk azok közzétételére. Megemlékezett a pápai békéakcióról Vilmos császár ie emlékirataiban