Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Huelsen; Christian: Le chiese di Roma nel medio evo. Ism.: Tóth László 543

543 TÖRTÉNETI IRODALOM. Christian Huelsen: Le chiese di Koma nel medio evo. Cata­loghi ed appunti. Firenze, 1927, Leo Olschki, nagy 8-r., CXV1, 640 1., két térképmelléklet. A keresztény Róma történetének kétségkívül egyik leg­homályosabb és legtöbb télreértésre okot adó problémája a templomok topograflája és története. Az oklevelekben vagy más feljegyzésekben előforduló megjelölések bizonytalansága, eppen a templomok nagy száma miatt, a félreértések állandó kútforrása. Nem lehet eléggé óvatos a történetíró ezeknek a problémáknak: a mérlegelésénél, nem is szólva arról, hogy a római várostörténet irodalma rendkívül szétágazó, s éppen azért csak igen nagy nehézségekkel gyűjthető össze. Tudatában voltak ezeknek a nehézségeknek már a régebbi kutatók is, s azt a legjobb tudásuk szerint kiküszöbölni is igyekeztek. Tulajdonképen az ellenreformációval kezdődik a római templomok történetének kutatása, amelyekről eddig csupán a legendás elemekben gazdag Mirabilia urbis Romae es a szűkszavú zarándokúti könyvek (Libri indul(jentiarum) szóltak. Giovanni Battista Paulianival kezdődik a római templomok történetének rendszeres feldolgozása, aki az 1550-i jubileum alkalmával kiadott munkájában (De Jobileo et indul­gentiis libri très) már 102 templom történetét ismerteti. Rend­kívül gazdag anyagot gyűjtött a római templomok történetére vonatkozólag Onofrio Panvinio (kézirata Cod. Vat. Lat. 6237, 6773—81, 7010), de gyűjtésének csak egy kis része jelent meg halála után nyomtatásban (De praecipuis Urbis Romae sancti­oribus.que basilicis, quas septem ecclesias vulgo vocant, Roma, 1570). Panvinioval egyidőben már többen foglalkoznak a római templomok történetével. Közöttük említésre méltó egy névte­len spanyol munkája (Cod. Chigiana I, V, 167 a vatikáni könyvtárban), amelyben nemcsak a római templomok jegy­zékét állította össze, de különös gondot fordít a templomok történetére vonatkozó feljegyzéseken kívül az ott található fel­iratok megörökítésére is. Hasonlóképen kéziratban maradt meg Francesco del Sodo munkája is (első szerkesztése XIII. Gergely korából Bibi. Vallicelliana G. 33; a második V. Sixtus idejéből Cod. Vat. Lat. 11911), aki már több mint háromszáz római templom történetét gyűjtötte össze. Ugyancsak kézirat­ban maradt az utókorra Giulio Rossi munkája is (Cod. Vat. Lat. 5531), aki 1587-ben a magyar pálosok egykori római szék­helyének a Monte Celion lévő Szent István-templomnak Po­marancio-freskóiról adott ki egy könyvet (Triumphus mar­tyrum in templo D. Stephani in Caelio monte expressus). Az utána következők közül elég legyen csak Ottavio Panciroli (1600), Michele Lonigo (1627), Giovanni Antonio Bruzio (1655— 75) nevét említeni. Míg a XVIII. században Lorenzo Zaccagni, Gregorio Giacomo Terribilini, de különösen Francesco Can­cellieri fejtettek ki ezen a téren igen elismerésre méltó mun­kásságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom