Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Vass Klára: Buda német utcanevei. A Vár és Ujlak utcanevei 1696–1872. Ism.: Kelényi B. Ottó 533

534 TÖRTÉNETI IRODALOM. csak a XVIII. század végétől mutat határozott fejlődési vonalat, de a fejlődés kezdetét mindjárt a visszafoglalást követő első időktől a néplélekből és, a primitív kultúra jelenségeiből kell a történelmi adottságok nyomán levezetnünk. Ε tágkörű feladat elméleti tanulmányozásának feltételeit az összehasonlító néplélektan és művelődéstudomány szintetikus módszereinek ismerete, technikai feltételéit pedig a gondos levéltári kutatás mellett nem utolsó sorban a repertoriális részletekig menő bibliográfiai kutatások adják meg. A városi élet ethnográfiai, kultúrhistóriai és nyelvtörténeti fejlődésének ismeretéhez fontos eredményeket igér az utcanévkutatás. Az előttünk levő munka ennek a nálunk még tudományosan nem művelt utcanévkutatásnak első kísérlete. Kísérletnek mondhatjuk a műben rejlő új és pozitív eredmények mellett is, mert ennek az új kutatási területnek eredményei az összehasonlító módszerekkel dolgozó történettudomány számára még nem voltak hasznosíthatók. Az a korszak, amelyet a szerző az utcanévkutatás területéül fölvesz, már elveszti népköltészeti tartalmát és ethnográfiai, kultúrhistóriai szempontból sem mutat oly színes képet, mint amelyet a primitív néplélek a középkorban alkotott. Ezért az utcanévkutatás igazi eredményének megismeréséhez a városok megalakulásának kezdőfokozataira és az utcanévadás első nyomaira kell visszatérnünk. Tekintettel arra, hogy Buda és Pest középkori okleveles emlékeinek összegyűjtése már előrehaladott stádiumban van, talán már a közeljövőben az archeológiai eredményekkel karöltve, lehetővé válik ennek a munkának megindulása is. Az utcanévkutatás — eltekintve azoktól a kezdetektől, amelyek csak az enumeratio simplex nívóján mozogtak, vagy pedig a nyelvtudomány, vagy kultúrtörténet egyes jelenségeinek megmagyarázására szolgáltak — a XX. század második és méginkább a harmadik évtizedében alakult ki. Charles Schmidttől (1870, 1888.) Jakob Grimmen át Ervin Volckmannig, aki: Die deutsche Stadt im Spiegel alter Gassennamen (1926.) α munkájában az utcanevekből a városi élet minden jelenségére már módszeres úton következtetést talál a régi utcanevekben, csaknem ötven esztendő múlott el. Nálunk Ortvay Tivadar (Pozsony) és Schmoll Lajos (Buda-Pest) foglalkoztak utcanévkutatással, de munkáik e téren csak kezdetleges kísérletnek minősíthetők. Fass Klárának ily körülmények között az uícanévkutatás történetéről és jelentőségéről kellett munkájának első részében általános képet nyújtani. Fel kellett tárnia e kutatási terület általános szempontjait, amelyek az ethnológiai, kultúrtörténeti és nyelvtudományi szempontokban foglalhatók össze. A kultúrtörténet és topográfia az utcanevek reális elemeiből merít. Az általános szempontok tárgyalása után a szerző kutatásterülete a Vár és Üjlak utcaneveire szorítkozik. Főforrása egy régi közigazgatási emlék, a „Zeiger", amelyet a budai városi tanács a török kiűzése után Íratott össze a városrészek háztelkeiről és ezek tulajdonosairól. A Zei-