Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Vass Klára: Buda német utcanevei. A Vár és Ujlak utcanevei 1696–1872. Ism.: Kelényi B. Ottó 533

535 TÖRTÉNETI IRODALOM. gerben a házak méretei mellett az utcák nevei is adva vannak. A Zeiger sorrendjéhez igazodik a mű és a kezdő utcanevet is, mindig ez adja. Végig kísér a „Haubt platz"-tól kiindulva és az egyes utcákról részletes bibliográfiai felkészültséggel adja meg a helynek névváltozásait a mai időkig. Az utcanevekben rejlő kultúrhistóriai adatok legnagyobbrészt a nevek értelméből adva vannak. De azért a szerzőnek bő alkalma kínálkozik, hogy az utcanévkutatás elméletében adott elvi szempontokat a néplélektan módszerével érvényre juttassa. És kínálkuzik alkalma új megoldásokra is. Ilyen a várbeli „Dama gässl", ma Anna-utca, amelyet a Daumen szóval magyaráz az utca alakjából és a szomszédos kis utcák megjelölésének jellegzetességéből vont komoly elmélyedésre valló következtetéssel, amit nyelvészeti úton is elfogadhatóvá tesz. Az a kép, amely a Várról e tanulmány alapján megelevenedik és amelyet Tallián Ferenc által a tanulmány alapján készített az 1696-os állapotokat feltüntető térkép tesz szemléletessé, a Zeiger kiindulási pontjainak bizonytalansága és az adatok átszámításának nehézségei ellenére, sikeresnek mondható. Az eredmények azt mutatják, hogy a Várnak már 1696-ban mai területe teljesen beépített, meg volt a kialakult utcarendszere, amitől a mai helyzet nem mutat lényeges eltérést. Az Üjlak utcarendszerének megismeréséhez egy az 1702. évi állapotokat feltüntető térképrekonstrukció szintén régi telekkönyvi adatokat tesz szemléletessé. A topográfiai megjelölések nehézségei itt még fokozott mértékben állnak fenn. A Zeiger nem adja meg a kiindulási pontnak, a ,,Berg strassen"-nek (Kavics-utca) pontos helyét. De a kiindulásnak ez a pontja egyedül ad valószínű magyarázatot, amit a hegyrefutó utca neve támaszt alá, továbbá az a körülmény, hogy a település a Duna mentén északi irányban halad és elsősorban a domboldalon a szőlőkertek alján. Az utcanevek felsorolását ezek ethnológiai, kultúrtörténeti és nyelvészeti tanulságainak lerögzítése követi, amit a szerző rövid, tömör összefoglalásban tár elénk. De a történetíró munkája ezzel még nincs befejezve. Ügy gondoljuk, hogy a munka tárgyához jobban hozzátartozott volna a városkép történelmi hátterének összefoglalása, azoknak az adatoknak nyomán, amelyeket az utcanévkutatás mutat föl. Ε mellett a topográfia is a városi élet és művelődés oly számos adatát rögzítette meg, hogy annak alapján függetlenül az eddigi leírásoktól, a várostörténet és művelődés, ha nem is teljes, de az utcanévkutatás jelentőségét sikeresen kidomborító képe alakulhatott volna ki. Mert a „Budaváros fejlődése" és a „Német szellemi élet Budán a török hódoltság után" c. fejezetek nem járulnak a tanulmány értékének emeléséhez, tekintettel arra, hogy nem az utcanévkutatás eredményeiből nőttek ki. A munka nyelvészeti eredményeit a Zeiger ortográfiája c. fejezet foglalja össze, amelyet a Zeigerben felsorolt házak és háztulajdonosok jegyzéke, a Vár és Üjlak háztulajdonosainak foglalkozás szerinti csoportosítása követ. A dolgozat ezzel