Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Müller; Georg: Die sächsische Universität in Siebenbürgen. Ism.: Iványi Béla 528

530 történeti irodalom. nek feladata lett volna az addig felgyülemlett pereket feldolgozni, elintézni, s azután is működni. Ε szerint tehát ennek a stabile Universität-nek első renden bíróság, törvényszék jellege, s főfeladata a jog alkalmazása lett volna. A szász egyetem eme javaslatát legfelsőbb helyen nem fogadták el, s így a stabilé Üniversität-böl nem lett semmi, hanem e helyett megengedték az évenkint kétszeri rendes gyűlések megtartását. Az erdélyi szász egyetem további szerveiként említi szerző az úgynevezett rész- és megerősített egyetemet. (Teiluniversität és verstärkte Universität). Előfordult ugyanis a századok folyamán, hogy a szászság teljessége, ennek egész egyeteme nem működhetett, hanem csak annak részei, de — úgy látszik — azzal a hatállyal, mintha a bármi okból akadályozott egész szász egyetem működött volna, ilyen esetek azonban meglehetős ritkán fordultak elő. Az úgynevezett megerősített egyetem eszméjét a mult század második felében a besztercei szászok vetették fel, s nem más ez, mint a szász egyetem gyűléseire kikiildendő képviselők számának megerősítése, helyesebben szaporítása. A beszterceiek ugyanis azzal a javaslattal állottak elő, hogy minden szsász szék és distriktus legalább 4—4 képviselőt küldjön a gyűlésekre, s ez lett volna a: verstärkte Universität. Ügy látszik azonban, hogy ez az idea soha testet nem öltött. Az erdélyi szász egyetem szervei közt említi végül a szerző az erdélyi szász nép gyülekezetét, a: sächsische Nationalversammlung-ot, amelyen úgy látszik minden nagykorú erdélyi szász részt vehetett. A következőkben szerző részletesen felsorolja mindazokat, akik hivatalból, vagy más címen az erdélyi szász egyetem tagjai voltak, s elmondja, hogy mindezek miképen nyerik el a tagságot. Leírja továbbá, hogy a tagok a gyűléseken a szavazati jogot miképen gyakorolták; foglalkozik szerző a gyűlés tagjainak adott instrukciókkal, a gyűlések alkalmával a tagoknak járó szállások, napidíjak és a gyűléseken való rendes és rendkívüli elnöklés kérdésével. A harmadik részben előadja szerző eme szervezetnek hatáskörét, elsorolja, hogy ezek miféle ügyekben járhattak el és határozhattak. A szász egyetem nemcsak világi, hanem egyházi vonatkozású is lévén, eljár egyházi ügyekben is. Azaz más szóval: van egyházi szász egyetem is, mely szorosan összefügg a világival, helyesebben az egyházi egyetemben bennfoglaltatik a világi is és viszont. így tehát a szász egyetem határoz a papok, prédikátorok, tanítók, tanulók ügyeiben is, hatásköre kiterjed a felső oktatásra, egyházi épületek karbantartására, egyházuk védelmére, kanonika vizitáeiók tartására, stb. stb. Világi tekintetben a szász egyetem ipari, azaz céh, adó (ezeknek főleg arányos elosztása tárgyában), statutum alkotási, s törvénykezési ügyekben határozott. Foglalkozott a szász egyetem saját szervezetének fenntartására szolgáló hozzájárulások kivetésé-