Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465

466 ANGYAL DÁVID. tett a gubernátori méltóság kérdéséről. Azonban Gindely 1621-ről keltezte a memorandumot.1

Mivel ez a keltezés nyilvánvalóan helytelen, nem volt bizonyos, vájjon nem vonatkozik-e Harrach memoranduma esetleg az 1624-i tárgyalásokra. Most Onate jelentéséből világos, hogy Harrach memoranduma 1620-ban íratott és hogy Bethlen már királlyá választása előtt kívánta az udvartól kormányzói méltósága elismerését. Ez a megállapítás igen élénk világot vet Bethlen Gábor személyes ambícióinak körére. Mert voltak ilyen ambíciói. Ellenfelei szerint más okok nem is hajtották a cselekvésre. Esterházy Miklós ezt írja Bethlenről 1623-ban: „a magyarok már tapasztalásból tudják, hogy Bethlen nem visel háborút sem a hitért, sem a szabadságért, melyeknek örve alatt őket magához vonta; — ő egyedül magának keres és a töröknek."2 A magyar történetírás körülbelül így nyilatkozott Bethlenről sokáig, többnyire meggyőződésből, de nem is igen volt szabad máskép ítélkeznie a XVIII. században, s azon túl egyideig. A demokratikus és nemzeti eszmék terjedése azonban felébresztette a magyar történetírásban az érzéket a régi alkotmányért vívott harcok iránt. Horváth Mihály, a nemzeti liberálizmus szellemétől áthatott történetíró, lélektani tapintatától mérsékelve igyekszik idealizálni Bethlen cselekvéseinek rugóit. „A protestáns, a hazafi s a fejedelem érdekei egyaránt hatalmasan izgathatták öt" mondja Bethlenről.3 Horváth szerint tehát Bethlen nem a kortársak érzéseitől elszakadt telhetetlen nagyravágyó s nein is egy ötfelvonáso® jambusos tragédia hőse, aki csak pátoszból él, a földet alig érintve. Horváth ugyan a motívumok vegyületét úgy fogja fel, hogy Bethlenben a hatalmi vágyak csak alárendelt szolgái voltak az általános érdekű törekvéseknek, de mégis jó nyomon vezet, midőn fölteszi a kétféle természetű motívumok egyesülését. Az egyesülést általánosságban megállapítani, vagy azt teljesen tagadni sokkal könnyebb, semmint megkülönböztetni Bethlen politikai pályájának hatalmi motívumait azoktól, melyek a közérzésben gyökereztek, vagy a közérdeket kívánták 1 Gindely: Okmánytár B. G. uralkodása történetéhez. 1890, 275. 1. * Galantai gróf Eszterházy Miklós, Magyarország nádora. II. 74. 1. 3 Magyarország Történelme. Az új dolgozat II. bővített kiadása. (1872). V. K. 193. 1.