Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465

ADALÉKOK BETHLEN GÁBOR TÖRTÉNETÉHEZ. 467 fejleszteni. Ez a feladat igen kényes, mivel Bethlen sokfelé néző politikai módszerei szövevényében nem könnyű eligazodni. Bármily óvatosan különböztetünk is, tartanunk kell attól, hogy szétválasztjuk azt, ami együvé tartozik, vagy talán a kelleténél messzebb megyünk akár az egyik, akár a másik irányban. Feladatunk megoldását elősegíteni véljük, ha először is végigtekintünk mindazokon a méltóságokon, melyekre Bethlen nyilvánvalóan vágyódott. Noha magát fantasztikusan régi nemesi családból származtatta, s erdélyi vajdákat is emlegetett ősei közt,1 nem törekedett mohó türelmetlenséggel az erdélyi fejedelem trónjára. Előbb Bocskayt segítette arra, majd Báthory Gábort. Mivel a Báthory név tiszteletében nevelkedett fel, szívesen maradt volna az ősi fejedelmi család utódja mellett a második helyen Erdélyben. Támogatta Báthoryt bölcs tanácsokkal, diplomáciai és hadiszolgálatokkal s csak akkor fordult ellene, amikor látta, hogy a. maga és Erdély jövője veszendőben van a szilajvérű, ifjú zsarnok szeszélyei miatt. Valóban méltatlanul vádolták Bethlent ellenfelei azzal, hogy az erdélyi fejedelmi méltóságot jogsértő és a közérdekre káros ambícióval szerezte meg. Azonban alig ült félévig a trónon s noha még védekeznie kellett a császári udvar ismételt támadásai ellen, már messze kalandozott fantáziája Erdély, sőt Magyarország határain túl a cseh királyság egész területén végig. 1614 tavaszán képzeletében egyesítette a cseh és magyar királyságokat a maga uralma és a porta védelme alatt. Messzelátó, éles szeme elég korán vette észre, hogy a két királyságban a rendi ellenzék fokozódó hevessége és a vallási gyűlölség a kitörő forradalmat hirdetik. Miksa bajor herceg, a liga megalapítója, ugyancsak 1614-ben, éppúgy mint Bethlen, a viszonyok szemléletéböl szintén kiérezte a közelgő cseh és magyar forradalmat, csakhogy a bajor herceg félt attól, aminek Bethlen örült. A porta azonban 1614-ben kerülni akarta a háborús összeütközést a német császárral, amiért is Bethlen egyelőre kénytelen volt legyőzni vágyakozását a cseh és magyar koronákra.2 1 Török-Magyarkori Államokmánytár, III. k„ 52. 1. * Bethlennek e vágya biztosan következtethető 1614 április 8-i leveléből (Pol. Levelei, 19. 1., 7. pont), melyet történetírásunk eddig nem vett észre. Miksára nézve 1. Klopp Onnó: Der dreissigjährige Krieg, I., 204. 1. SO*