Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465

Adalékok Bethlen Gábor történetéhez. (Második közlemény.) II. Egyéni és általános m otívum oh. Gróf Onate 1620 szeptember 5—9-e közt kelt jelentéseiből vannak kivéve a következő sorok: „A magyarországi országgyűlés (a besztercebányai) eloszlott a nélkül, hogy végzett volna valamit; Bethlen Gábor beszélgetve a császár főbiztosával, azt mondotta, hogy ha ő császári felsége kinevezi őt e királyság teljes hatalmú kormányzójának élethossziglan, hűséget esküdnék neki, elhagyná a szövetséget a csehekkel és átadná a birtokában lévő várakat. Mindamellett megválasztatta magát királynak s azt izente a biztosnak, hogy a rendek nem akartak többé várni s nem akarták elodázni választó szándékukat. De ő ennek ellenére is megmarad a biztos előtt kijelentett gondolata mellett. Az összes itteni tanácsosok véleménye szerint nem illenék, hogy a császár átadná neki a követelt kormányzói méltóságot."1 Ebből a jelentésből megállapíthatjuk, hogy Bethlen már az 1620-i besztercebányai országgyűlésen alkudozott az udvarral a gubernátori méltóság iránt. Sejthettük ezt egy Gindelytöl közölt memorandumból is, melyet gróf Harrach, a már fent említett államférfiú szerkesz-1 Archivo general de Simancas, Estado. Leg.0 2505, fol. 160. Puntos de Cartas del Conde de Onate. 1620, IX. 5—9. La dieta de Ungria se resolvio sin concluye nada y el Betlemgabor puso en platica al comissario principal del Emp1' que haciendole Su Ma-Cesa. governador absoluto de aquel Key0 por su vida le juraria fidelidad y dexaria la confederacion con los Bohemos y los fortalezas que tiene, mas no obstante Esto se hizo elegir por Hey y embio adezir al comissario que los Estados no havian querido aguardar mas ni alargar la resolucion que tenian de elegir, pero que sin embargo el estaba en la misma opinion que le havia dicho y a todos les parece que no conviene que el Einperador le concéda el governo que pretende. (Főtiszt. Weber Jácint bencés tanár úr másolata. Nagy köszönettel tartozom Weber úrnak a szíves készségért, mellyel a simancasi levéltárban megkönnyítette munkámat.) Századok, 1930. I—III. füzet. 30