Századok – 1929-1930

Tárcza - Hegyaljai Kiss Géza: Wesselényi Miklós levelei Kazinczy Gáborhoz 462

TÁRCA. 463 ber 1-én — arról értesíti Kazinczy Gábort, hogy várja Tóthot, hogy lenne íródiákja. Néhány év előtt ki gondolta volna, hogy „Wesselényi honának minden fiától s ifjaitól annyira leendjen elhagyva, miként külföldre utazván, neki, a vaknak ne legyen, ki olvasson s írjon". Neje s lánya ír helyette. Érdekes adatai vannak Lamberg meggyilkolásának hatásáról. A gőzösön szörnyülködve beszélik. Ő egy grófnőtől tud közelebbit róla. A szerencsétlen a 12. Lamberg volt, ki Magyarországban elvérzett; kettő Szigetnél Zrínyi oldalán, ezt pedig a fenevaddá ingerült söpredék nép gyilkolta meg, mikor mint királyi kiküldött békét akart. — Kéri Kazinczyt, gyakran íi'jon, miről nem írnak az újságok s szeresse barátját, Wesselényit. A II. levél 1848 őszhó (október) 4-én kelt Hohenstadtban. Ebben Zicliy Ödönről ír, akit Görgey, mint árulót kivégeztetett, és arról, hogy mit kellene tenni a legjobb honfiaknak. Szó szerint idézem: „Édes jó Gáborom! Vagy 3 napot kelle Pozsonyban ülnöm vagyis feküdnöm. Pozsonyban tudók meg a Zichy Ödön szomorú végét Bú feje nagy magasztalást soha nem érdemelt, de azt hiszem, ily felmagasztalásra nem volt érdemes. Az akasztások, kivált a kaputosok akasztása, ha divatba jön, félhető, hogy ezen divat még több s dühösebb követőket találhat s még többe keriilend, mint bármely más divat. Sok kendere teremhet Magyarhonnak, de kevés szálon van azon áldás, hogy belőle honáruló számára kötél készüljön, azért nagyon kellene válogatni, hogy ezen drága s ritka készítmény kinek nyakára kerüljön. — Utunkban sok helyt hallók, hogy innen Morvából, főként pedig Csehországból, sok katonaság (20.000 főnyi) gyűjtetik össze a végre, hogy Magyarországra vitessék Pozsonynál, vagy mint többen állítják, Sopronynál. Nagyon szeretném, ha Deák, Klauzál, Bezerédy, Keményék. Kovács, Somogyi s Te, vagy a táborba mennétek harcolni Jellachich ellen, úgy mint az most már mindenkinek, ki teheti szent kötelessége, vagy pedig magatokat későbbi nem kevésbbé szükséges harcra megtartandók, Gräfenbergbe jőnétek. Pesten Ti most semmit sem használhattok, ellenben a reactionariusok rég táplált haragja s a tulzók túlzása egyenlően hozhat reátok bajt s veszélyt is. De ha ez nem lenne is, nem jó nekünk s a hon hozzánk hasonló, nem mámorból, hanem mélyen gyökerezett buzgóságból többi hiv fiainak most a súrlódások közt koptatnunk el magunkat. Lehet, s azt hiszem, leend még reánk is szükség. Mi itt a vaspályát elhagyván, postaszekérrel megyünk Freywaldauba, vagyis Gräfenbergbe, hova holnap délután