Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Kunstwissenschaftliches Jahrbuch der Görres-Gesellschaft. Ism.: Wolf Rózsi 454

454 TÖRTÉNETI IRODALOM. rosi méltóságától. Azután a pápa 1723 december 19-én egy brevet adott ki, mellyel befejezettnek nyilvánította Alberoni pőrét. A magyar vonatkozásai miatt is értékes kötetet a pör egyes fázisaira vonatkozó okmányok gazdag gyűjteménye zárja le. Dr. Lamacs Sándor. Kunstwissenschaftliches Jahrbuch der Görres-Gesellscliaft. Herausg. Prof. Dr. Sauer. I. Jahrgang. Augsburg. Benno Filser Verlag, 1928, 4°, 150 1. 28 tábla. A német katholikusok legelőkelőbb tudományos társulata, a Görres-társaság, 1922-i közgyűlésén megalakította a művészettörténeti alosztályát. Ugyanakkor elhatározták egy évkönyv kiadását, melynek első évfolyama a most megjelent értékes tartalmú kötet. Programmja a művészettörténet szellemtudományi problémáinak feltárása különös tekintettel a művészettörténelem azon eseményeire és korszakaira, amelyek fokozottabb mértékben merítettek a katholicizmusból. Ezzel nemcsak tudományos programmot adtak, hanem megalapították a katholikus művészettörténelmet, amely még nem volt határozottan kifejlődött irány a modern művészettörténeti tudományban. A XIX. század minden irányban racionalista világnézete az élet minden vonatkozásából kikapcsolni igyekezett a vallási , problémát. Ekkor fejlődött a száraz történeti tényeket regisztráló művészettörténeti irodalom, amely könnyen figyelmen kívül hagyta egy-egy művészeti esemény korban és egyéniségben rejlő gyökereit és a műalkotás keletkezésének belső lelki tényezőit és csak a külső formákat és eseményeket vette figyelembe. így érthető és magyarázható Jakob Burckhardt rideg formalisztikus művészetszemlélete. Ezt a racionalista, a vallási kérdés felmerülését lényegénél fogva szükségte-' lenné tevő irányzatot, felváltotta a háború utáni spirituális irányzat, melynek legpregnánsabb kifejezője a művészettörténeti irodalomban M. Dvorak szellemtörténeti felfogása (Kunstgeschichte als Geistesgeschichte). Az objektív történetírás krónikaszerű felsorolása kizárta a lelki tényező vizsgálását, a modern individuális történetírás az eseményeket és alkotásokat ezek nélkül el sem tudja képzelni és így természetes, hogy a vallási kérdés is elfoglalta ismét az őt megillető jogos helyet az emberi szellem történetében, mint az alkotások és események megértéséhez szinte nélkiilözhetetelen tényező. Ez az adottság tűzte ki az új tudományos vállalkozás céljául és feladatául, hogy az évszázados, a katholicizmus gondolatában fogant, szolgálatában megizmosodott művészet szellemi történetében felkutassa a katholikus lelkiséget, amely külső és belső formáiban egyaránt determinálta a művészeti alkotásokat. A fíörr es-Jahrbuch für Kunstwissenschaft első kötete