Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Teleszky János: A magyar állam pénzügyei a háború alatt. Ism.: Domanovszky Ákos 296

296 történeti irodalom. 296. és megnyitását hirdeti — s mert már akkor készült s. változatlanul jelent meg, csak némaságával, a sorok között árulja el, hogy a könyvtár ma lett igazi oszlopa a magyar kultúrának. Mélyen megható a könyvtár története. Midőn Kultsár a közel négyezer kötetet vármegyéjének ajánlotta föl, két célja volt vele: „Hazafiúi indulatból szülőföldemnek óhajtanám — úgymond — megnyitni a ditsőségnek azon útját, hogy első lenne Magyarorszácfban egy nyilvánvaló, s közhasználásra megnyitott könyvtár felállításában." — A másik, hogy „amit én kis tehetséggel a nagy tzélra kezdettem, azt más.ok gazdag adakozásokkal bővittsék, és ez által a nemzeti culturát, és a maradékoknak nagyobb tökélletesedését hathatósabban segítsék." Kultsárnak ez a reménysége csak kisrészben vált be. özvegyén kívül csak Ghyczy Kálmán követte két emberöltő múlva példáját; a könyvtár pedig alig került használatba. Hogy miért, azt Alapy Gyula, aki rendezésével végre valóra váltotta Kultsár akaratát, a vármegye levéltári és jegyzőkönyvi anyagából pontosan megállapította. Nem a vármegyén múlt, hanem egyes emberek hanyagságán és a viszonyokon. A könyvtár károsodott, csökkent. Egy derék bencés, Nyulassy Antal 1857—1861. rendbehozott ugyan mindent, de még utóbb is jelentkeztek bajok, hiányok. A könyv írásakor a nagyjelentőségű könyvtár — valóságos kultúrképe a száz év előtti kornak — köze 1 23(10 művet ölel föl negyedfélezer kötetben. Csak kis, de önálló és maradandó becsű része a vármegyei könyvtárnak. Van néhány szép XVI—XVII. századi darabja értékes metszetekkel, elzevírkiadások,s a Régi Magyar Könyvtár is 10 munkával van benne képviselve. A szépliteratúrai részben Bessenyei Agis-któi, az Eszter-házi Vigasságo/r-tól, s A filosofus-tó\ Gyöngyösi Jánoson vagy Czinke Ferencen át Vörösmarty Zalán futásáig sok minden megvan benne. Igen gazdag a történeti rész. Lethenyei Anonymus-a (1790), a Dictys Cretensis egy leydeni 1570-i kiadása, Cornides, Koller, Schwartner stb. váltakoznak Szirmay Nottiá-jávai. Zrínyi Áfium-jávai vagy Weszprémi István öt emlékezések c. emlékezetes füzetével. Milyen kár. hogy ez a könyvtár nincs meg egészen: ki tudná megmondani, hol vannak! belőle a kéziratok, amelyeket még Toldy Ferenc látott: Amadé Szerelmei, s vele együtt sok minden, köztük a Mikeslevelek története... gr. Teleszky János: A magyar állain pénzügyei a háború alatt. Budapest, 1927. A Magy. Tud. Akadémia kiadása. 428 1. 8°. (A Carnegie-Alapítvány kiadványai. A világháború gazdasági és társadalmi története. Osztrák és magyar sorozat.) A Carnegie-alapítvány háborús gazdaságtörténetének magyar sorozata számára értékes gyarapodást jelent e munka. Az a vonás, ami a Carnegie-sorozat művei nagy részének különös értéket kölcsönöz: hogy t. i. szerzőik az illető resz-